1. A Rákóczi-szabadságharc előzményei

Anmerkungen:

•  -1687. pozsonyi ogy.: a rendek lemondanak szabad királyválasztási jogukról és az Aranybulla Ellenállási záradékáról. - Elfogadják, hogy a király elsőszülött fia lesz a trónörökös.  -A császár növelte az adókat, újra elbocsátotta a végvári katonákat, akik porció (ellátás) ürügyén a lakosságon élősködtek. - A császár nem vette figyelembe a rendek és a kiváltságos csoportok jogait (pl. jászok, kunok, hajdúk).

1. A legsúlyosabb konfliktust a visszahódított területek kezelése, jogviszony okozta.

   Anmerkungen:

   • Lipót a Királyi Magyarország részének tekintette ezeket a területeket.
   1. A Hódoltság területeit az Udvari Kamara alá helyezte, "új szerzeményként". A nemesség csak a birtoklevél bemutatásával és a birtok értékének 10%-ának kifizetésével (fegyverváltság) kaphatta vissza ősi birtokát. Ennek intézésére a császár létrehozta az Újszerzeményi Bizottságot .

      Anmerkungen:

      • A magyar nemességet ez sérelmezte, az Udvari Kamara viszont jelentős bevételhez  jutott. Az Udvar arra hivatkozott, hogy  a felszabadító háborút a császári sereg vívta a törökkel.
   2. Erdélyt a császári hadak megszállták (1687), és a balázsfalvi egyezmény alapján, Apafi Mihály fejedelem hadisarcot fizetett. Halála után Erdély jogállását Lipót Diplomája (Diploma Leopoldinum) szabályozta, 1691-ben. Ez alapján Erdélyt nem egyesítették Magyarországgal, hanem Bécsből irányították, egy kormányzó (gubernátor) kinevezésével.

      Anmerkungen:

      • A kormányzó egy helyi arisztokrata, aki a császár akaratát érvényesítette Erdélyben, a hadsereg biztosításával. Erdély egyesítése Mo-gal a későbbiekben fontos cél, és az 1848. áprilisi törvényekkel valósul meg (Unió Erdéllyel).
   3. Határőrvidék létrehozása a déli határvonalon: a török ellen fellázadt szerbek (rácok) letelepítésével. Ők szabad parasztokként élhettek, cserében határvédő katonai szolgálatot végeztek.

      Anmerkungen:

      • A szerbek mellett bosnyákok (muzulmán délszlávok) is letelepedtek a Határőrvidéken.  Lipót kiváltságlevelet adott a szerbeknek, amiben pl. segíti az önálló szerb ortodox egyház megszületését.  A szerbek ettől kezdve a császár támaszai a magyar rendekkle szemben (ld. szerb-magyar ellentét).