1. (1-97) A Neumann-alapelvnek megfelelı számítógépekre vonatkozó alábbi kijelentések...

Az eredeti Neumann modellnél az utasításokat és az adatokat az operatív memóriában a
tárolás helye és a tárolás formátuma különbözteti meg.

Az eredeti Neumann modellnél a kombinált BE/KI meneti egység az ALU-val nem,
csak a memóriával tudott közvetlenül információt cserélni.

Az eredeti Neumann modellnél a BE- és KI meneti egység különálló volt és a
memóriával nem, csak az ALU-val tudott közvetlenül információt cserélni.

Az utasításokat és az adatokat az operatív memóriában azonos formában tárolja, így
azokat csak a program algoritmusa különbözteti meg.

Az utasítást és az adatot fizikailag mindig külön álló memóriában tárolja, így az külön
sínen gyorsabb eléréső, és a hely alapján egyértelmően azonosítható.

Az utasítást és az adatot külön memóriában tárolja, így azok, külön sínen gyorsabb elérésőek,
és a hely alapján egyértelmően azonosíthatók.

A be és kimenı adatokat a gyorsabb elérés érdekében az aritmetikai-logikai (ALU) egységben
tárolja.

Az utasításokat memóriában tárolja, az adatokat perifériából kapja.

Az utasítást és az adatot külön memóriában tárolja, az utasítást és az adatot a memóriában a
tárolás formátuma különbözteti meg.

Az utasításokat és az adatokat bináris formában tárolja.

Az utasításokat és az adatokat a memóriában csak a program algoritmusa különbözteti meg.

Az utasításhoz és az adathoz külön-külön cím- és adatbusz tartozik.

Az utasítást és az adatot külön memóriában tárolja, az utasítást és az adatot a memóriában a
tárolás formátuma különbözteti meg.

Az utasításokat és az adatokat az op. memóriában csak a program algoritmusa különbözteti
meg.

DMA vezérlı alkalmazása esetén a ki/bemenı adatok az ALU-n keresztül olvashatók be/
írhatók ki a memóriába.

Az utasítást és az adatot az operatív memóriában a tárolás formátuma és a helye
különbözteti meg.

Az eredeti Neumann modellnél a kombinált BE/KI meneti egység csak a memóriával
tud közvetlenül információt cserélni az ALU csak a memórián keresztül érhetı el.

Ha az utasításkészlet tartalmaz I/O utasítást akkor annak végrehajtására mindig önálló
I/O processzort kell alkalmazni.

Az I/O processzor, az átadott kezdıcímtıl, a memóriában tárolt utasításokból álló
perifériakezelı algoritmust önállóan, a CPU-val párhuzamosan hajtja végre.

Az eredeti Neumann modellnél a BE -és KI meneti egység különálló volt és csak az
ALU-val tudott közvetlenül információt cserélni, a memóriával nem.

A CPU egy –már meglévı - utasításkészlet gyorsabb implementálása (emulálása), érdekében
mikroprogramozott vezérlı egységet tartalmazhat.

A CPU egy –már meglévı- utasításkészlet gyorsabb implementálása (emulálása), érdekében
mindig huzalozott vezérlı egységet tartalmaz.

Multitask-os rendszereknél a fizikai és a virtuális processzor összerendelést az összerendelı
társprocesszor végzi.

A térbeli és az idıbeli lokalitási elvek miatt gyorsító tárakat (cache) csak az utasítások
tárolására használhatnak.

Utasítás feldolgozó szalag (pipeline) alkalmazásakor az egymás után következı
mőveletvégzık közé, átmeneti tárolót kell alkalmazni.

A gyorsító tár (cache) a virtuális tár és az operatív memória közötti átvitel sebességét növeli
meg.

Memória átlapolás (memory interleave,) esetén 32bites adateléréskor egy LWORD és a
közvetlenül utána következı LWORD ugyanabban a memóriatömbben (bank) található.

Pipe-line esetén az utasítás egymásra hatás egyik fajtája a procedúrális egymásra hatás. Ennek
elkerülésére a Pipe-line-t mindig teljesen kiürítik, és újra töltik.

A DMA egység az utasításkészletben szereplı, de a CPU-ban nem megvalósított utasításokat
hajtja végre a memóriában tárolt szubrutinok felhasználásával.

A CPU egy-már meglévı- utasításkészlet gyorsabb implementálása (emulálása)
érdekében mikroprogramozott vezérlıegységet tartalmazhat.

A többkomponenső címzési módok elınyösen alkalmazhatók összetett adatszerkezetek
kezelésére.

A többkomponenső címzési módok hátránya, hogy nem alkalmazhatók összetett
adatszerkezetek kezelésére.

Kétkomponenső címzésnél az effektív címet az utasításban lévı címrészbıl és egy regiszter
tartalmából állítja elı.

Indexelt memóriacímzésnél az utasítás címrésze a következı utasítást tartalmazó
memóriahelyre mutat.

Indexelt címzésnél az effektív címet az utasításban lévı címrészbıl és egy regiszter
tartalmából állítja elı.

Indirekt memóriacímzésnél az utasítás címrésze a következı utasítást tartalmazó
memóriahelyre mutat.

Az indirekt és az indexelt címzés alkalmazása elınyösen alkalmazható összetett
adatszerkezetek kezelésénél.

A stack frame (verem keret) alkalmazásakor a bemenı paraméterek helyének felszabadítása
(keret lebontása) mindig a függvényt hívó program feladata.

Az ENTER és a LEAVE utasítás az x86-os processzornál a verem keret (stack frame)
alkalmazását támogatja.

A stack frame (verem keret) alkalmazásakor a bemenı paraméterek és a lokális változók
címzésére a keretben bázisrelatív címzést alkalmaznak.

Az indirekt és az indexelt címzés alkalmazása elınyösen alkalmazható összetett
adatszerkezetek kezelésénél.

A stack frame (verem keret) alkalmazásakor a bemenı paraméterek és a lokális változók
címzésére a keretben indexregiszteres többkomponenső címzést alkalmaznak.

Az adatok könnyő, flexibilis kezelése érdekében sokféle, bonyolult, többkomponenső címzési
módokat valósíthat meg.

Bázisregiszteres memóriacímzésnél az utasítás címrésze a következı utasítást tartalmazó
memóriahelyre mutat.

A stack frame alkalmazása esetén a szubrutinok (függvények) lokális változóinak mindig a
szubrutint hívó program foglal helyet.

A stack frame a szubrutinokat (függvényeket) megvalósító algoritmusok elejét és végét jelöli
ki a memóriában.

A stack frame (verem keret) a stack-ként (verem) felhasználható memóriaterület elejét és a
végét jelöli ki a memóriában.

A társprocesszor az utasításkészletben szereplı, de a CPU-ban nem megvalósított
utasításokat (pl.: aritmetikai) önállóan, a CPU mőködésével párhuzamosan, hajthatja végre.

A gyorsító tár (cache) tartalma write back írási stratégia esetén hosszabb ideig eltérhet az
operatív memória megfelelı rekeszeinek tartalmától.

Pipe-line alkalmazásakor az egymás után következı két utasítás azonos típusú rész-mőveleteit
(két fetch, két dekódoló, stb.) azonos idıszeletben egyszerre dolgozzák fel.

Pipe-line esetén az utasítás egymásra hatás egyik fajtája a procedúrális egymásra
hatás. Ez kiküszöbölhetı, ha négy utasításon belül nincs két vezérlésátadó utasítás.

Pipeline alkalmazásakor, ha az egymás után következı fokozatok (elemi feldolgozó egységek)
száma n, a teljesítmény maximum n-szeresére nıhet.

Pipe-line alkalmazásakor, ha az egymás után következı fokozatok (elemi feldolgozó egységek)
száma 2n, a teljesítmény és az utasításáteresztı képesség maximum 4n-szeresére nıhet.

Pipe-line alkalmazásakor az egymás után következı fokozatok (elemi mőveletvégzık) között
négy átmeneti tárolót kell alkalmazni.

ASAP ütemezéső Pipe-line alkalmazásakor a mőveletvégzık közé, a változó mérető
utasítások miatti változó mőködési idı különbség miatt, változó mérető puffer tárolót lehet
alkalmazni.

Pipe-line esetén a procedúrális egymásra hatás kiküszöbölhetı, ha a további mőveletek
feldolgozását felfüggesztik a feltételes vezérlés átadás feltételének kidolgozásáig.

Pipe-line alkalmazásakor az egymás után következı fokozatok (elemi feldolgozó egységek)
között mindig átmeneti tárolókat kell alkalmazni.

Pipe-line alkalmazásakor, ha az egymás után következı fokozatok (elemi feldolgozó
egységek) száma n a teljesítmény minden esetben n- szeresére nı.

A stack frame (verem keret) alkalmazásakor a keretet az algoritmus kódja és a hozzá
tartozó adatok elválasztására használják.

Pipe-line esetén a feldolgozási egymásra hatás kiküszöbölhetı, ha megtöbbszörözik a
szükséges elemi feldolgozóegységek számát.

A RISC elvő processzoroknál a gyorsabb mőködés elérésére decimális aritmetikát
alkalmaznak.

A RISC processzoroknál az aritmetikai utasítások operandusai vagy regiszterben, vagy a
memóriában találhatók.

A RISC processzoroknál egy ciklus alatt végrehajtható utasításokat használnak, mert ez
elısegíti a pipe-line szervezést.

A CISC elvő processzoroknál csak LOAD és STORE típusú adatmozgató utasításokat
valósítanak meg, mert ezek egyszerő címképzésőek és gyorsak.

RISC elvő processzoroknál a gyors mőködés és az egyszerő címzés miatt csak LOAD és
STORE típusú memória-referens utasításokat valósítanak meg.

A RISC elvő processzoroknál a gyorsabb mőködés elérésére huzalozott vezérlı egységet
alkalmaznak.

A RISC elvő processzoroknál az összetett utasítások megvalósítására gyakran
mikroprogramozott vezérlıegységet alkalmaznak.

A CISC elvő számítógépekben az utasítások nem azonos méretőek és rendszerint több eltérı
számú óraciklus alatt hajthatók végre.

RISC elvő processzoroknál a többkomponenső összetett címzés (pl.: indirekt bázisregiszteres,
eltolással és indexelt,) elınyösen alkalmazható összetett adatszerkezetek kezelésénél.

A CISC elvő processzoroknál az összetett utasítások megvalósítására gyakran
mikroprogramozott vezérlıegységet alkalmaznak.

A CISC elvő CPU legalább háromcímes utasításkészletet alkalmaz.

RISC elvő CPU operandusok címzéséhez kevés egyszerő címzési módot, és a memóriában
található operandusokhoz csak LOAD(olvasás) és STORE(írás) típusú mőveletet alkalmaz.

A RISC elvő processzoroknál a gyorsabb mőködés elérésére mikroprogramozott vezérlı
egységet alkalmaznak.

A CISC elvő processzoroknál csak LOAD és STORE típusú adatmozgató utasításokat
valósítanak meg az operandusok elérésére.

A RISC elvő processzoroknál csak LOAD és STORE típusú adatmozgató utasításokat
valósítanak meg.

A RISC elvő processzoroknál a gyorsabb mőködés elérésére mindig mikroprogramozott
vezérlı egységet alkalmaznak.

A RISC elvő processzoroknál egyetlen ciklus alatt végrehajtható, egyforma hosszúságú
utasítások kialakításával elınyösen alkalmazható a PIPE-LINE elv a gyorsításra.

Nullacímes utasításkészletnél nincs szükség verem alkalmazására, mert a programszámláló
egyértelmően kijelöli az eredmény helyét.

Egycímes utasításkészletnél az utasítás címrésze a következı utasítás helyét adja meg.

Egycímes utasításkészletnél az egyik operandus mindig a veremmemóriában található.

Az egycímes utasításkészlet csak egy operandust használhat.

Egycímes utasításkészletnél a cím az egyik operandus helyét adja meg.

Egycímes utasításkészletnél nincs szükség vezérlésátadó utasításra (pl.:feltétel nélküli
ugró utasításra).

Egycímes utasításkészletnél az utasítás címrésze a következı utasítást tartalmazó
memória helyét adja meg.

Kétcímes utasításkészletnél nincs szükség vezérlésátadó utasításra (pl.: feltétel nélküli ugró
utasításra).

Kétcímes utasításkészletnél nincs szükség feltétel nélküli ugró utasításra, illetve
vezérlésátadó utasításra.

Kétcímes utasításkészletnél a két cím a két operandus helyét adja meg.

Kétcímes utasításkészlet esetén az eredmény mindig az akkumulátorban keletkezik.

Kétcímes utasításkészlet esetén mindig kell vezérlésátadó (ugró) utasítás.

A kétcímes utasításkészletnél az egyik cím az operandusok címe a másik az eredmény címe.

Kétcímes utasításkészlet esetén az egyik cím az eredmény helyét, míg a másik cím a
következı utasítás helyét jelöli ki.

A háromcímes utasításkészlet egyik címe az eredmény helyét jelöli ki.

A háromcímes utasításkészlet egyik címe a következı utasítást jelöli ki.

Négycímes utasításkészletnél nincs szükség vezérlésátadó utasításra (pl.: feltétel nélküli ugró
utasításra).

Négycímes utasításkészlet esetén mindig szükség van akkumulátor regiszterre.

A tárkezelı egység (memory management unit, MMU) laphibát (page fault) jelez, ha egy
felhasználói módú program az operációs rendszer adataihoz próbál hozzáférni.