1. Az eikosanoidokra jellemző:
a) emeli a vérnyomást
b) fokozza az NA+/H+ kotranszporter működését a nephronban
c) értágulatot hoz létre
d) szisztémás ható humorális anyag
2. A vénás vér PO2 parciális nyomása:
a) 46 Hgmm
b) 40%
c) 60 Hgmm
d) 40 Hgmm
3. A kilégzési tartalék levegőre jellemző:
a) a maximális kilégzés után a tüdőbe maradó levegő mennyisége
b) erőltetett kilégzéssel kipréselhető levegő mennyisége
c) értéke 2000-2500 ml
d) nyugodt kilégzés végén a tüdőben maradt levegő mennyiségét jelenti
4. A Goltz-reflexre jellemző:
a) belégzéskor hatására csökken a szívfrekvencia
b) hatása szívlassulás
c) a szívműködést nem befolyásolja
d) hatása szívgyorsulás
5. A negatív bathmotrop hatásra jellemző:
a) csökkenti a szívizom ingerlékenységét
b) csökkenti az ingerképzés frekvenciáját
c) szimpatikus idegrendszeri hatás
d) adrenalin felszabadulás jellemzi
6. Az angiotenzin II-re jellemző:
a) felszabadulását a vér CO2 csökkenése okozza
b) víz ürítését indukálja
c) negatív chronotrop hatással rendelkezik az adrenalin elválasztás megindításával
d) simaizom összehúzódást okoz az erek falában
7. A szív saját vérátáramlására jellemző:
a) a hypoxia szűkíti a coronariaereket
b) dyastole kezdetén retrograd áramlik a coronariaerekbe a vér
c) kolinerg receptorokon keresztül érszűkület jön létre a coronariakban
d) adrenalin hatására stresszben értágulat jön létre a coronariakban
8. Melyik állítás igaz filtráció esetében:
a) EHP > EOP
b) Pi < Pv
c) EHP < EOP
d) PA > Pa
1. A harántcsíkolt izom a vér teljes O2 tartalmát képes felvenni.
a) Igaz
b) Hamis
2. Minden bronchus elágazódása után a bronchustér nő.
3. A surfactant növeli a felületi feszültséget az alveolusban.
4. A perctérfogat a verőtérfogat és a systolés nyomás szorzata.
1. nitrogén-monokszid
a) vasodilatációt okoz
b) vasocontrictiot okoz
c) mindkettő
d) egyiksem
2. Hypoxia
3. Endothelin
4. Kininek
1. A szívben létrejövő nyomásváltozásokra jellemző
a) az atrioventriculáris billentyűk nyitottak, amikor a kamrában uralkodó nyomás meghaladja a pitvarit
b) az atrioventriculáris billentyűk zártak, amikor a pitvarokban a nyomás nagyobb mint a kamrákban
c) a szívbillentyűk nyitott vagy zárt állapotát az üregekben, nagyerekben lévő nyomás különbsége határozza meg
d) legerősebb systole teljesen kiüríti a kamrát
2. Az Einthoven-féle bipoláris elvezetések esetén a II. elvezetés helyei?
a) jobb kar - bal láb
b) jobb kar - jobb láb
c) bal kar - bal láb
d) bal kar - jobb kar
3. A heterometriás szabályozásra jellemző:
a) utóterhelés esetén a systolé ereje nő 10-15 sytole után
b) a sarcomer megrövidül
c) a végdiastolés térfogat csökken praeload esetén
d) a kontraktilis myociták Ca2+ érzékenysége nő
4. Az ingerületképzésre- és vezetésre jellemző:
a) elsődleges ritmusgeneráló az AV-csomó
b) a jobb pitvarban, a v. cava beszájadzásánál helyezkedik el a His-köteg
c) a Purkinje rostokban az ingerület 4-6 m/s sebességgel terjed
d) az AV-csomón keresztül történő ingerületvezetés a leglassabb, 0,02-0,05 m/s
5. A szívciklus fázisaira jellemző:
a) a protodiastole ideje 20 ms, és megelőzi az izovolumetriás relaxáció
b) gyors telődés fázisaiban kinyílnak a cuspidalis billentyűk
c) a kamrai nyomás emelkedésére a cuspidalis billentyűk nyílnak
d) a kamrai systole időtartama 170 ms normofrekvencia esetén
6. A szív ingerképzésére jellemző:
a) nagyszámban fordulnak elő azok a sejtek, melyekben a kontraktilis apparátus kevésbé fejlett
b) a szívet a vegetatív idegrendszer szabályozza
c) a szív beidegzés hiányában nem képes működni
d) a vagus csak az ingervezető rendszert idegzi be
7. Az ST-szakaszra jellemző:
a) a kamra repolarizációja
b) a kamra fő tömegének depolarizációja
c) a pitvar-kamrai átvezetés
d) a kamrai akciós potenciál plató fázisával esik egybe
8. A szívizomrostokra jellemző:
a) intercalaris korongok kapcsolják össze
b) minden egyes sejtet külön kell ingerelni
c) mikroszkóposan simaizom mintázatot mutat
d) hasonlít a harántcsíkolt izomra
9. Az EKG regisztrálására jellemző:
a) ha az egyik elektróda az erőtér legpozitívabb részén a másik a legnegatívabb oldalán helyezkedik el, akkor közöttük feszültségkülönbség nem mérhető
b) ha az egész szívfelszín repolarizálódott, izoelektromos jelet láthatunk
c) a szívizom sejtek esetén azok a sejtek repolarizálódnak elsőként melyek szintén elsőként deporalizálódtak
d) amikor a szív egész felszíne deporalizált állapotban van, negatív töltést észlelünk
10. A szívizom kontrakciójára jellemző:
a) a magas Mg2+ koncentrációjú oldat perfúziója megállíthatja a szívet
b) a negatív inotrop hatás növeli a szívizom sejtek kontraktilitását
c) a kontrakciót a myoplazma magas Ca2+ kontrakciója váltja ki
d) az összehúzódások ereje a szív üregeiben a nyomást csökkenti
11. A refrakter állapotra jellemző:
a) a lassú akciós potenciál kb. 300 ms-ig tart
b) negatív dromotrop hatást megnyújthatja
c) a szívösszehúzódások folyamatosak lehetnek ebben a fázisban
d) a sinus-csomó sejtjei spontán depolarizációra képesek
12. Az ejekciós frakció kiszámításának módja
a) ESV / EDV
b) EDV / ESV
c) SV / EDV
d) EDV / SV
1. Praeloadnak nevezzük a perifériás ellenállás növekedését.
2. A His-köteg idioventricularis ritmusa 50/min.
3. A szívizom a bal kamrában a legvastagabb.
4. A Q hullám normálisan nem haladhatja meg a hozzá tartozó R hullám 25 %-át.
5. Az ejekciós frakció a szív teljesítőképességének mutatója.
6. A szív O2 felhasználása arányos a teljesítményével fiziológiásan.
7. A P-hullám fiziológiásan 120-200 ms.
1. A szívciklus része
a) systole
b) diastole
2. E fázis végén kb. 40-80 ml vér marad vissza a kamrákban
3. Nem szelektív kation csatornán keresztül Na+ beáramlás a sejtbe
a) lassú akciós potenciál
b) gyors akciós potenciál
4. Utána relaxációs szakasza a Ca2+ koncentrációcsökkentéséhez
5. Ezt megelőzően a jobb kamrában a nyomás kb. 40 Hgmm
6. A K+ kiáramlás a sejtből hozza létre a repolarizációt
7. A semilunaris billentyűk záródása ebben a szakaszban történik
8. Plató fázisa van
