1.Talajba kerülő szigetelések, valamint épületen belüli szigetelések

1.1 Szigetelést tartó falra készített függőleges falszigetelést járda vonalában kell csatlakkoztatni később készülő lábazatszigeteléshez.

1.2 Bitumenes lemezekkel készülő teknőszigetlés kizárólag talajvíznyomás elleni szigetelés esetén alkalmazható.

1.3 Üzemi víz elleni szigetelés egyúttal a talajnedvesség elleni szigetelés funkcióját is betöltheti.

1.4 A modifikált bitumenes lemez szigetelések síkváltásainál, a hajlatokban és a sarkokban legalább 3 cm sugarú ívvel kell az aljzatot kiképezni (ún. holkerképzés).

1.5 A talajok nyíró-szilárdsága a kohéziótól és a belső súrlódástól függ.

1.6 Az atmoszférikus levegő szén-dioxidjának hatására a bitumen lassan öregszik.

1.7 A talajnedvesség szigetelési szempontból – általában - talajpáraként kezelendő.

1.8 A bevonat-szigetelések – általában – 10 mm alatti rétegvastagsággal készülnek.

1.9 A higított bitumen kötése a víz elpárolgásával következik be.

1.10 Leterhelő beton alkalmazásakor az épület terheit a külön alapozás közvetíti a teherhordó talajra.

1.11Teljes szárazsági igény esetén legalább fokozottan vízzáró szigetelésre van szükség.

1.12 A talajba kerülő szigetelés és a teherviselő szerkezet egymáshoz viszonyított helyzete szerint 2 különböző lehetőség különböztethető meg.

1.13 Talajvíz elleni lemezszigetelés repedésáthidaló képessége legalább 1,0 mm legyen.

1.14 A vízszintes falszigetelés a falszerkezetbe a kapilláris víz felszívódása ellen beépített talajvíz elleni szigetelés.

1.15 A bemerülési mélység az épület, vagy építmény legmélyebben fekvő szigetelt síkja és a mért maximális talajvízszint közötti függőleges magasságkülönbség.

1.16 Talajnedvesség elleni szigetelés vízszintes aljzata akkor megfelelő, ha legalább 10 cm vastag beton, felső felülete léccel lehúzott és simított.

1.17 A duzzadó betonit szigetelések alapanyagát Ca- betonittal feltöltött panelek alkotják.

1.18 A desztillált bitumen olajos részei alapvetően befolyásolják a bitumen töréspontját.

1.19 A vízszintes falszigetelés a falszerkezetbe a kapilláris vízfelszívódás megakadályozása céljából beépített talajvíznyomás elleni szigetelés.

1.20 Szigetelést védő fal esetén megtámasztó / beszorító habarcsot kell alkalmazni.

1.21 A felszín és a talajvíztükör közötti zóna víztartalmát talajpárának nevezzük.

1.22 A szivárgó rendszereket állandó jellegű talajvíz szintjének süllyesztésére használják.

1.23 A szilikát építőanyagok kapillárisai erősebben adszorbeálják a talajvízben oldott állapotban jelenlévő pozitív ionokat, mint a negatívokat.

1.24 A bitumen gázolajból vákuumdesztillációs eljárással állítják elő.

1.25 A PV hordozórétegű bitumenes lemezek szakadási nyúlása nagyobb, mint a GG hordozórétegű bitumenes lemezeké.

1.26 Az APP modifikálású bitumenes lemezekre megengedhető maximális nyomó-igénybevétel kisebb, mint az SBS modifikálású lemezekre megengedhető maximális nyomó-igénybevétel.

1.27 Bitumenes lemez szigetelések aljzatainak repedéstágassága legfeljebb 2 mm lehet.

1.28 Mérsékelt nedvességterhelés és fokozottan védendő tér / szerkezet esetén teljes értékű / vízhatlan használati víz elleni szigetelést kell készíteni.

1.29 A beszorítás a bitumenes lemezekből készített szigetelések felületére ható legalább 0,1 MPa (1,0 kg/cm2) nyomás.

1.30 A talajvíznyomás elleni szigetelést – függőleges értelemben – a mérhető legnagyobb / legmagasabb talajvízszintig kell felvezetni.

1.31 Ragasztott modifikált bitumenes lemez szigetelések aljzatain a felületkiegyenlítés azonos a kellősítéssel.

1.32 Talajvíznyomás elleni szigeteléshez „leterhelő beton / padlóbeton „ < 1,0 m bemerülési mélységig - adott esetben – alkalmazható.

1.33 A nyílt víztartás az a víztelenítési mód, amikor a munkaterület kiemelése közben az oda beszivárgó és nyíltan megjelenő talajvizet a fenékszinten létesített árokrendszerrel, vagy csőhálózattal folyamatosan összegyűjtik és elvezetik.

1.34 A használati-üzemi víz elleni szigetelés(ek) alapvető követelménye a teknőszerű kialakítás (teknőszigetelésként kell őket kivitelezni).

1.35 A rétegvíz lejtős vízzáró talajréteg felett összegyűlt, az épület által visszaduzzasztott víz.

1.36 A használati víz elleni szigetelés teknőszerű kialakítása azt jelenti, hogy valamennyi csatlakozó szerkezet esetén függőleges felvezetést igényel.

1.37 A csatlakozó szerkezetek zsugorodási repedéseit a szigetelésnek át kell hidalnia, ezért tervezéskor ezek repedéstágasságát 1,0 mm-ben kell korlátozni.

1.38 A vízáteresztő réteg részeként megvalósításra kerülő szűrő- réteg megakadályozza a vízátresztő szivárgó- réteg eliszapolódását.

1.39 TV elleni szigetélés esetén oxidbitumenes lemezek használatakor a minimális rtg.szám 4 rtg.

1.40 A vb. lemezalap kötött talajok esetén – általában- merev szerkezetként kezelendő.

1.41 TV elleni lemezszigetelés repes- áthidaló képessége 2,0 mm síkfogassága esetén legalább 3,0 mm legyen.

1.42 A felszín és a talajvíztükör közötti zóna víztartalmát talajpárának nevezzük.

1.43 A bitumen – emulzió bitumen és szerves oldószer keveréke.

1.44 A talajba kerülő szigetelés és a teherviselő szerkezet egymáshoz viszonyított helyzete szerint 4 különböző lehetőség különböztethető meg.

1.45 Támadott oldal felőli rugalmas bevonatszigetelés szigetelést tartó falra felhordható.

1.46 A szivárgó vízre – alapvetően – a gravitáció hat, ezért az lefelé mozog.

1.47 A talajnedvesség – mechanikai szempontból – kizárólag a gravitáció hatása alatt áll.

1.48 Függőleges felületen csak GG, vagy PV hordozórétegű lemezszigetelés készülhet.

1.49 A leterhelő beton, illetve az ellenszerkezet / „ ellenfödém” az épület alapozásnak része.

1.50 A bitumenben káros a maradék paraffinok jelenléte, mivel növelik a ridegtörési hajlamot.

1.51 Használati és üzemi víz elleni szigetelés esetén a lábazatokra való felvezetési magasság legalább 30,0 cm.

1.52 A talajvízben létesülő épületszerkezetekre a bemerülési mélységgel arányos, ellenszerkezettel felveendő földnyomás hat.

1.53 Időszakos talajvíz ellen csak teknőszigetelés készülhet.

1.54 Plasztomerbitumenes lemezek esetén a kivitelezési hőmérséklet legalább -10®C legyen.

1.55 A megengedhető felületi nyomó igénybevétel az adott szigetelő lemezre vagy bevonatra vonatkozó szerkezetjellemző.

1.56 A talaj nedvességtartalmát a kapilláris hatás csökkenti, a párolgás pedig növeli.

1.57 Az üzemi víz – általában – kisebb mennyiségű, kevésbé szennyezett, s csak esetenként keletkező használt víz.

1.58 A szivárgó víz: vízáteresztő rétegben összegyűlt áramló talajvíz.

1.59 A talajvíz tükre ott van, ahol a talaj pórusainak egy részében már megjelenik a levegő is.

1.60 Lejtős terep, vagy az épület földbe nyúló elemeivel /szerkezetivel megszakított lejtős vízzáró talajréteg esetén minden esetben szükséges szivárgó rendszer alkalmazása.

1.61 Állandó talajvíz esetén – általában – szivárgó rendszer beépítése szükséges.

1.62 A nyílt kapilláris öv a talajvíztükörhöz közelebb, míg a zárt kapilláris-öv a talajvíztükörtől távolabb helyezkedik el.

1.63 Az építőipari bitumenek penetrációjának mértékét gyűrűs-golyós módszerrel határozzák meg.

1.64 A lágyuláspont: az a hőmérséklet, amelyen a bitumen szakító-szilárdsága egy meghatározott érték alá csökken.

1.65 Bitumenes lemez szigetelések nedves aljzatának kellősítésére bitumen oldatot, míg száraz állapotú aljzatának kellősítésére bitumen emulziót kell használni.

1.66 Bitumenes vékonylemeznek a 2,0 mm-nél vékonyabb lemezeket nevezzük.

1.67 A szigetelést védő fal a függőleges falszigetelés(ek) aljzatául szolgáló olyan szerkezet, amelyre a vízszigetelést felhordják, felfüggesztik, vagy felragasztják.

1.68 Talajvíznyomás elleni szigetelés legalább 3 réteg 4mm vastag bitumenes lemezből készüljön

1.69 A nedvességhatások intenzitása tekintetében a lakások fürdőszobái közepes nedvességhatásnak vannak kitéve.

1.70 Mivel a talajvíz és a felszín között nincs vízzáró réteg, ezért csak kivételes esetben kerül nyomás alá, egyébként tükrén a külső légnyomás hatása érvényesül.

1.71 A mértékadó talajvízszint általában azonos a maximális talajvízszinttel.

1.72 A szűrőréteg: kiszáradás elleni védelem a vízáteresztő rétegeken.

1.73 A talajvíznyomás elleni szigetelés aljzata legalább 12 cm vastag vasalt simított beton.

1.74 A plasztomer bitumen bitumennel összeférhető termoplasztikus kaucsuk hozzákeverésével modifikált desztillált és vagy fúvatott (oxidált) bitumen.

1.75 A bitumenes lemez anyagú vízszigeteléseket az igénybevételtől és a beépítés helyétől függően egy vagy több rétegben kell készíteni.

1.76 Függőleges felületen GV hordozórétegű szigetelés készíthető.

1.77 A műanyag lemez szigeteléseket két rétegben készítik.

1.78 Közepes mértékű nedvességhatásnak van kitéve minden olyan helyiség, ahová (az OTÉK szerint) padlóösszefolyót kell beépíteni.

1.79 Használati víz fogalmán általában erősen szennyezett elfolyó vizet értünk.

1.80 Komtakt módon burkolható öntapadó bitumenes lemezzel vízhatlan padlóburkolat készíthető.

1.81 Vízzáró padló- és falburkolat készíthető mérsékelt nedvességhatás és általános védelmi igény esetén.

1.82 Használati és üzemi víz elleni szigetelések esetén a lábazatoknál a felvezetési magasság legalább 30.0 cm.

1.83 A használati és üzemi víz elleni szigetelések alapvető követelménye a teknőszerű kialakítás.

A talajban a felületi feszültséget a vízmolekulák közötti adhéziós erők hozzák létre.

A lábazatszigetelés a kapilláris víz felszívdása ellen a falszerkezetre épített talajnedvesség elleni szigetelés.

A vízszintes falszigetelés a falszerkbe a kapilláris víz felszívdása ellen a falszerkezetre épített talajvíz elleni szigetelés.

Bitumenes vékonylemezeket 3 mm nél vékonyabb lemezeket értjük.

A drén lemezek általában alkalmasak a vízszigetelések gyökerek elleni védelemre.