A helyhez kötött befogási nyomatékot koncentrált nyomatéknak nevezzük.
igaz
hamis
A kihajlási jelenséget lehet megfelelően kezelni a szilárdságtan eszközeivel és számítási módszereivel.
A megtámasztásokat a szerint osztályozzuk, hogy a lehetséges mozgások közül mit gátolnak.
Egy kéttámaszú tartó akkor működik gerendaként, ha mindkét támasza fix csuklóval modellezhető.
Egy kéttámaszú hajlított gerendatartó nyomott és húzott tartóelemek kombinációjaként is értelmezhető.
Előre gyártott feszített beton gerendák együttdolgozását a kivitelezés közbeni ideiglenes alátámasztás biztosítja.
Egy tartószerkezet alakja/formája alapján csak korlátozottan értelmezhető, támaszviszonyai szerint viszont teljes körűen.
A csavaró igénybevétel a gerendatartó tengelyével párhuzamos értelmű nyomaték működéseként írható le.
Feszítéshez jellemző folyáshatárral rendelkező betonacélokat alkalmazunk.
A feszítő huzalok folyáshatárát konvencionálisan maradó megnyúlás alapján határozzuk meg.
A folyási jelenség további alakváltozás nélküli feszültségnövekedést jelent.
Az előre gyártott feszített beton födémgerendák és koszorúk kapcsolatát modellalkotáskor befogott kapcsolatnak tekintjük.
A járóvonal a lépcsőkar szabad szélességén belül minden esetben bárhol felvehető.
Egy lépcsőházban – általános esetben – a kétkarú/tört tengelyű lépcsők emeletközi pihenője lehet rövidebb 110 cm-nél.
Általános esetben egy lépcsőházban a kétkarú lépcsők pihenője hossza legalább 120 cm legyen.
Időszakos használat esetén a szabad karszélesség legkisebb mérete 60 cm legyen.
Általános esetben egy kétkarú tört tengelyű vb lemezlépcsőnél a karhossz nagyobb mint az orsófal hossza.
A fordulóél szerkesztés Vmax esetén é=sz és i=0. ( V a pihenő össz. vastagsága)
A lépcsőkarok feletti szabad belmagasságot a fokok élére fektetett a síktól függőlegesen kell érteni és mérni.
Akadálymentes lépcsőfok belépő szélessége legalább 26, 50 cm legyen.
Monolit vb lépcsőknél az induló és érkező fokok forduló-éltől mért távolságainak összege egyenlő a fellépés magasságával.
Egy lakáson belüli lépcső esetén a lépcső feletti szabad belmagasság 2 m legyen.
Általános esetben a karok feletti szabad belmagasság legalább 250 cm legyen.
Akadálymentes lépcsőkaron legfeljebb 12 db fellépés lehet.
A torokgerendás fedelek szarufái a torokgerenda támasztó hatása miatt készülhetnek két darabból is (szükség esetén)
Modellalkotáskor a szelemenes fedeleket elmozduló csomópontú rúdhálózatnak tekintjük.
A szelemenes fedelek állásai alárendelt rendszert alkotnak a fő és mellékállások különböző kialakításúak a szerkezeti szerepűek.
A torokgerendák/fogópárok merevítő hatása elsősorban 45 fok alatti hajlásszögek esetén számottevő.
Külpontos nyomás esetén a működő normálerő elméleti támadáspontja a rúdkeresztmetszeten kívül is lehet.
Modellalkotáskor a torokgerendák és a szarufák kapcsolatát átmenő csuklóként határozzuk meg.
A szelemenes fedelek mellékállásbeli szarufái csak egy darabból készíthetők.
Szarufasoros fedeleket totál terheléskor kizárólag a rúdirányú támaszerőkkel lehet egyensúlyban tartani.
A fiókváltó gerenda a szarufasoros fedelek szerkezeti eleme.
A vámpaszarufák elméleti tengely metszete ( keresztmetszete) tompaszögű ötszög.
A kontyolt tetők élszarufáinak hajlásszöge - geometriai okokból - azonos az általános ( közönséges) szarufák hajlásszögével.
A hajlító igénybevéltel a gerendatartó tengelyére nézve merőleges értelmű nyomatékot jelent.
A magasépítési szerkezetek építése során a modellalkotáskor - általában - csuklós támaszokat tételezünk fel.
Az előre-gyártott vb födémgerendák és a koszorúk kapcsolatát befogott kapcsolatnak tekintjük.
A kihajlás jelensége stabilitásvesztésként írható le ill. fogalmazható meg.
A jó mérnöki tervezés a szerkezet teljes élettartamán a ráfordítások minimumát és a szolgáltatási szint maximumát keresi.
A födémterveken az előre-gyártott gerendákat folyamatos vékony vonallal jelöljük.
Egy födémterv olyan vízszintes metszet, ahol a tükör hasonlat értelmében felfelé nézzük.
Födémterveken a metszősíkba eső szerkezeteket ( pl: az alátámasztó falakat) vékony vonalakkal ábrázoljuk.
Feszítéshez jellemző folyáshatárral rendelkező betonacélokat használunk.
A feszített tartók keresztmetszein a külső feszítőerő és az önsúly együttes hatására húzás ébred.
Feszítés hatására a feszítőhuzalok megrövidülnek, a beton pedig megnyúlik.
A kéttámaszú tartók egyik támasza görgős saru, a másik fix csukló.
Vb gerendatartóknál a nyomó igénybevételt a betonacél, a húzó igénybevételt a beton veszi fel.
Egy kéttámaszú tartó akkor működik gerendaként ha egyik támasza fix csukló, a másik támasza görgős alátámasz.
A stabilitásvesztés egy adott szerkezet/szerkezeti elem azonnali/hirtelen bekövetkező tönkremenetelét jelenti.
A vb gerendák nyomott öve üzemi állapotban - általában - berepedt állapotúak.
A födémterveken az előre-gyártott vb gerendákat vastag tengely vonallal jelöljük.
A beton szakítószilárdsága kb 1/10 része a beton törőszilárdságának.
A feszítés hatására a feszítőhuzalok megnyúlnak, a beton pedig megrövidül.
A feszítés során az elem beton keresztmetszeteire húzó normálerőt hárítunk.
A folyási jelenség további alakváltozás nélküli feszültség növekedést jelent.
Az előre-gyártott vb födémgerendák és a koszorúk kapcsolatát részlegesen befogott kapcsolatnak tekintjük.
A fedélszerkezetek rúdelemeinek kapcsolatai általában csuklós kapcsolatok.
A szélterheket (szélszívás/-nyomás) a tetősíkkal párhuzamos értelműnek tekintjük.
A szarufasoros fedeleket - a modellezés során - elmozduló csomópontú rúdhálózatnak tekintjük.
Szarufasoros fedélszékekben a szarufák közvetlenül részt vesznek a szerkezeti erőjátékban.
A szarufasoros fedelek állásai mellérendelt rendszert alkotnak, valamennyi állás azonos kialakítású és szerkezeti szerepű.
A szelemenes fedelek hosszirányú merevítésben a karpántok is részt vesznek.
A két állószékes/szelemenes fedelek szarufái minden körülmények között egy darabban építendők be.
A külpontos húzás nyíró- és vele egyidejű húzó igénybevétel összesége.
Torokgerendás fedél alkalmazása csak viszonylag kis fesztávú nyeregtetős fedélidom esetén javasolható.
Összetett hajlításkor hajlító és nyíró igénybevételek egyidejűleg lépnek fel a rúd keresztmetszeteken.
Az élszarufák ( elméleti) keresztmetszete tompaszögű háromszög.
A szarufasoros fedeleket hosszirányban viharlécekkel lehet merevíteni.
Tömegforgalomra/tartózkodásra szolgáló lépcsőkar szabad szélessége legalább 150 cm legyen.
Tört tengelyű lépcsőkarok esetén az induló és érkező fokok forduló éltől mért távolságainak előjeles összege nulla.
Abban az esetben, ha egy kétkarú, tört tengelyű lépcsőnél az egyik karon n=10, akkor az orsótér hossza (n+1) x sz.
Kétkarú lépcsők esetén a járóvonallal a lefelé tartó haladási irányt jelöljük.
1 méternél hosszab vízszintes vetületű lépcsőt fogodzóval ( korláttal) együtt kell megvalósítani.
Általános esetben egy kétkarú, tört tengelyű vb lemezlépcső emeletközi pihenője derékszögű négyszög alaprajzú.
Törttengelyű lépcsők pihenő szélessége - általános esetben - legalább a szabad karszélességgel kell, hogy egyenlő legyen.
A fordulóél szerkesztés Vmin esetén i=0 és é=sz ( V a pihenő össz. vastagsága)
A lépcsőfok belépő szélességének előírt minimális mérete 26,50 cm
Kétoldali korlát vagy fogodzó szükséges minden olyan lépcsőkar esetén, ahol a szabad karszélesség 1,9 méter vagy annál nagyobb.
Akadálymentes lépcsőfok esetén a fok vízszintes felülete és homlokoldala egymással 15 fokos szöget zárjon be.
Egy lépcsőkar - általános esetben - legfeljebb 17 fellépést tartalmaz.
Egy lépcsőkarral - általános esetben - max 340 cm magasságkülönbség hidalható át.
A járóvonal a lépcsőkar szabad szélességének határoló vonalához 40 cm-nél közelebb is felvehető.
Tört tengelyű lépcsőkarok esetén az induló és érkező fokok forduló éltől mért távolságainak összege nullával egyenlő.
Lakáson belüli lépcső esetén a lépcső feletti szabad belmagasság legalább 220 cm legyen.
Húzott fokokat is tartalmazó lépcsőn a fokok minimális szélessége az előírt szabad szélességen belül -13 cm legyen.
Időszakos használatos lépcső esetén a szabad karszélesség legkisebb mérete 80 cm lehet.
A lépcsőkarok feletti szabad belmagasságot a fokok élére fektetett síkra merőlegesen kell érteni, illetve mérni.
Általános esetben egy kétkarú vb lemezlépcsőnél a karhossz kisebb/rövidebb mint az orsófal.
igen
A forduló él szerkesztés alkalmazására - vb lemezlépcsők esetén - minden iránytörés esetén szükség van.
A forduló él szerkesztés Vmin esetén é=0 és i=sz ( V a pihenő össz. vastagsága)
Akadálymentes lépcsőfok fellépő magasság legfeljebb 12 cm lehet.
Minden olyan szintkülönbség áthidaló szerkezet amely 20 foknál kisebb hajlásszögű, rámpának nevezzük.
Egy lakáson belüli lépcső esetén a lépcső feletti szabad belmagasság legalább 1,9 méter legyen.
Egyenes tengelyű lépcső közbenső pihenőjének legalább 60 cm hosszúnak kell lennie.
Minden olyan szintkülönbséget áthidaló szerkezet amely 50 foknál meredekebb hajlásszögű létrának nevezünk.
Húzott fokokat is tartalmazó lépcsőn a fokok minimális szélessége az előírt szabad szélességen belül 12 cm legyen.
A lépcsőkarok mindkét oldalát fogodzásra alkalmas kivitelben kell megvalósítani.
A fordulóél szerkesztés alkalmazására - vb lemezlépcső esetén - csak 180 fokos iránytöréskor van szükség.
A fordulóél szerkesztés: Vmin esetén é=sz és i=0
A lépcsőfokok belépésének szélességének előírt minimális mérete 26,50 cm
Akadálymentes lépcsőkarral legfeljebb 180 cm magasságkülönbség hidalható át.
Egy kar járóvonalán a fokoknak azonos méretűeknek kell lenniük.
Egy lépcsőkar - általános esetben - legfeljebb 17 lépést tartalmazhatnak.
A lefeszítés nélküli kötelszerkezetek alakja - mindenkor - az adott terhelés függvénye.
A kihajlás jelenséget a szilárdságtan eszközeivel és módszereivel lehet megfelelően kezelni.
A megtámasztásokat a szerint osztályozzuk, hogy lehetséges mozgások mit gátolnak.
Befogott támasznál a tartót a falazat síkjánál végződnek, a falba befutó/falba lévő részét pedig a falazathoz tartozónak tekintjük.
A stabilitásvesztés egy adott szerkezet lassú, hosszú idő alatt bekövetkező/lassú tönkremenetelét jelenti.
A jó mérnöki tervezés a szerkezet teljes élettartamán az össze ráfordítás es egyidejűleg a szolgáltatási szint maximumát keresi.
A födemterveken az előre-gyártott gerendákat folytonos vastag vonallal jelöljük.
A födémterv olyan vízszintes metszet ahol a tükör hasonlat értelmében felfelé nézünk.
A beton szakítószilárdsága kb 1/20 része a beton törőszilárdságának.
A feszítőhuzalok folyáshatárát konvencionálisan a maradó megnyúlás alapján határozzuk meg.
A feszített tartók keresztmetszetein a külső feszítőerő és az önsúly együttes hatására hajlítás ébred.
A kihajlás a húzott szerkezetek jellemző tönkremeneteli módja.
A szarufasoros elemek egyes szarufa állásai - statikai szempontból - háromcsuklós tartóként értelmezhetőek.
A szelemenes fedeleket el nem mozduló ( mozgásmentes) csomópontú rúdhálózatnak tekintjük.
A szarufasoros fedélszékeken a szarufák csak közvetetten vesznek részt a szerkezet erőjátékában.
A szelemenes fedelek állásai alárendelt rendszert alkotnak, az egyes állások különböző kialakitásúak és szerkezeti szerepűek.
A torokgerendák/fogópárok hatása elsősorban 45 fok feletti hajlás esetén számottevő.
Külpontos nyomás esetén a normálerő támadáspontja a rúd keresztmetszeti szimmetriaközéppontjában van.
Ferde hajlításkor az eredő nyomaték síkja a rúd keresztmetszet szimmetria síkjától különböző síkban lép fel.
A szelemenek tetősíkú elemek.
Szarufasoros fedeleket kizárólag rúdirányú támaszerőkkel lehet egyensúlyban tartani.
A szélterheket (szívás/nyomás) a tetősíkra merőleges értelműnek tekintjük.
Hagyományos ácsolt szerkezetek esetén a fa rúdelemek kapcsolati ( fakötések) jellemzően befogott kapcsolat.
A torokgerenda hatása elsősorban 45 fok alatti hajlásszögek esetén számottevő.
Egy fedélszerkezet rúdelemeinek kapcsolataiban általában külpontos igénybevételek ébrednek.
A szarufasoros fedeleket el nem mozduló csomópontú rúdhálózatnak tekintjük.
Szelemenes fedélszékekben a szarufák csak közvetetten vesznek részt a szerkezet erőjátékában.
A szelemenes fedelek állásai mellérendelt rendszert alkotnak, valamennyi állás azonos kialakítású és szerkezeti szerepű.
A szelemenes fedelek hosszirányú merevítésében a karpántok is részt vesznek.
A külpontos nyomás hajlító és vele egyidejű nyomó igénybevétel összege.
A szelemenek és szarufák kapcsolata horgolás.
Az élszarufák ( elméleti) keresztmetszete derékszögű négyszög.
A szarufasoros fedeleket keresztirányban viharlécekkel lehet merevíteni.
A szélterheket ( szívás/nyomás) a tetősíkra merőleges értelműnek tekintjük.
A szarufák tetősíkú tetősíkban fekvő rúdelemek.
