12041098
Beschreibung
Karteikarten von Erzsébet Bosnyákné Szűcs, aktualisiert more than 1 year ago
|
Erstellt von Erzsébet Bosnyákné Szűcs
vor mehr als 6 Jahre
|
|
| Frage | Antworten |
| nemzetiségi törvény | Az 1868-ban született törvény, mely a nemzetiségek jogait szabályozta. Széleskörű nyelvhasználatot biztosított a nemzetiségeknek alsó és középszinten a közigazgatásban, a bíróságokon és az oktatásban. Nemzetiségi szinten is biztosították a polgári államokban általában érvényesülő egyéni szabadságjogokat (szervezetek létrehozása). A nemzetiségek kollektív jogokra és autonómiára vonatkozó követelése azonban nem teljesült (kivéve a horvátokat, akiknek a helyzetét más törvény rendezte) |
| horvát-magyar kiegyezés | A magyar és a horvát országgyűlés között 1868-ban létrejött megállapodás, amelynek értelmében a horvátok elismerték, hogy Horvátország a Magyar Királyság része, a magyarok pedig garantálták Horvátország széleskörű területi autonómiáját. |
| Szabadelvű Párt | A dualizmus korának kormányzó pártja 1875-1905 között. |
| Magyarországi Szociáldemokrata Párt | A munkásság 1890-ben létrejött pártja, mely azonban parlamenti képviselettel nem rendelkezett. |
| torlódó társadalom | Azokban az országokban beszélünk torlódó társadalomról, ahol a régi, rendi jellegű, az agrár típusú és az új, polgári, tőkés jellegű berendezkedés egyidejűleg van jelen. Közép- és Kelet-Európában, így Magyarországon is a XIX. század végén a hagyományos és a polgári társadalmi rétegek együtt léteztek, mintegy egymásra torlódtak. |
| úri középosztály | A magyar társadalom régi típusú középrétege a XIX–XX. század fordulóján. Ebbe a rétegbe tartozott a birtokos köznemesség és annak lesüllyedő része, a dzsentri, valamint legalsó szintjén az állami alkalmazásban álló kispolgárság (pl. vasutasok, postások). |
| dzsentri | A birtokos nemesség elszegényedő rétegét nevezték így a dualizmus korában. |
| kivándorlás | Az eredeti lakóhely, a szülőföld elhagyása jellemzően gazdasági okokból (túlnépesedés, szegénység). A legjelentősebb kivándorlási hullám az európai demográfiai robbanást követően a XIX. században indult Nyugat-, majd Közép- és Kelet-Európából, elsősorban Amerika felé. Magyarországon később jelentkezett a népességrobbanás, ezért a 19. végétől jellemző. |
| asszimiláció | 'beolvadás' Egy kisebb népcsoportnak a többségbe történő beolvadása nyelvi, kulturális téren. A folyamat a XIX. században elsősorban a nemzeti kisebbségek beolvadását jelentette az államalkotó nemzetekbe. Megkülönböztetünk önkéntes és erőszakos asszimilációt. |
| zsidó emancipáció | A zsidók egyenjogúsítása. 1867-ben született a zsidók polgári egyenjogúsításáról szóló törvény, majd 1895-ben a zsidó / izraelita vallás is bevett vallássá válik. |
| állami anyakönyvezés | A születések, házasságok és halálozások állami nyilvántartása. A XIX. század második felében a polgári állam az anyakönyvezést (a nyilvántartások vezetésének feladatát) átvette az egyházaktól. Ez komoly egyházi ellenállást váltott ki (kultúrharc) |
| polgári házasság | Nem az egyház színe előtt, egyházi törvények szerint, hanem az állam által e célra kirendelt polgári tisztviselő előtt, a házassági jogot szabályozó állami törvény értelmében létrejött házasság. A polgári házasság kérdése az állam és az egyház szétválasztásának egy részét képezte a dualizmus korában. |
| népoktatás | Mindenki számára kötelező elemi oktatás, amely a polgári államok kiépülésével valósult meg. Magyarországon Eötvös József nevéhez fűződik az első népoktatási törvény (1868). |
| millennium | Ezeréves évforduló. Magyarországon 1896-ban fényes ünnepségeket rendeztek a honfoglalás ezeréves évfordulóján. Egyszerre ünnepelték a magyar államiságot és a dualizmus idején elért eredményeket. |
| választójog | Az országos és helyi képviselők választásának joga, illetve a választhatóság joga. Magyarországon a dualizmus korában magas cenzus és nyílt szavazás jellemzi. |
| obstrukció | A parlament törvényalkotó munkájának akadályozása, szabotálása – a házszabályok betartásával (pl. vég nélküli viták provokálása). Többnyire olyan ellenzéki erők alkalmazzák, amelyeknek nincs esélyük a kormányra kerülésre, de parlamenti képviselettel rendelkeznek. A parlamentarizmus működése lehetőséget teremt a szabályokkal való visszaélésre is. |
| Lex-Apponyi | Az Apponyi Albert nevéhez kötődő 1907-es törvény a nemzetiségi gyerekeknek a magyar nyelv elsajátítását írta elő négy év alatt. |
Möchten Sie mit GoConqr kostenlos Ihre eigenen Karteikarten erstellen? Mehr erfahren.