Róma - fogalmak | Flashcards

Question	Answer
patríciusok (akiknek jó atyáik - patres - voltak)	A leggazdagabb, legtekintélyesebb nemzetségek tagjai, kezdetben csak magukat tekintették a római népnek, kizárólagosan rendelkeztek a politikai jogokkal (népgyűlés, szenátus, az arisztokratikus köztársaság idején a különböző tisztségek is), a lovasságot alkották. A Kr.e. 5. sz.-tól elkeseredett harcot folytattak a plebejusokkal, akikkel végül kénytelenek voltak megosztani a politikai jogokat.
plebejusok ('töltelék népség')	A nemzetségekhez nem tartozó köznép (plebs) tagjai az ókori Rómában. Részben a meghódított őslakosságból, részben a betelepült idegenekből kerültek ki, akik politikai jogokkal nem rendelkező, személyükben szabad emberek voltak, gyalogos katonaként harcoltak, s földművelésből, kézművességből és kereskedelemből éltek. A patríciusokkal folytatott küzdelmeik eredményeként elnyerték a polgárjogokat.
cliensek ('engedelmeskedők')	Elszegényedő nemzetségi tagok és leszármazottaik. Egy-egy patrícius védelme alatt álltak, aki patrónusként (védeelmezőként) a hatóság előtti képviselőjük és vagyonuk védője volt. A cliens patrónusának engedelmességgel tartozott, a háborúba elkísérte; ellene nem tanúskodhatott. A köztársaság korára a plebejusok közé süllyedtek.
consul	A két legfőbb állami tisztviselő címe a köztársaság kori Rómában. A népgyűlés választotta őket; nevükkel jelölték az éveket; rendelkeztek a legfőbb katonai és végrehajtó hatalommal. A szenátussal egyetértésben intézték az állam ügyeit. Consul eleinte csak patrícius lehetett. (Kr.e. 367-től egyikük plebejus is lehetett.)
diktátor	Szükségállapot idején a consulok által 6 hónapra korlátlan hatalommal felruházott személy a köztársaság kori Rómában. Eredetileg csak patrícius, Kr.e. 356-től plebejust is választhattak diktátorrá.
szenátus ('öregek tanácsa')	Az ősi nemzetségek idősebb tagjainak gyülekezetéből kialakult legfőbb kormányzati testület az ókori Rómában. Kezdetben tanácsadó testület volt, később az állami élet legfőbb irányítója lett. 300, később 600 tagját a cenzor jelölte ki a már hivatalt viselt személyek közül. Ellenőrizte a magistratusokat, irányította a külügy- és pénzügyeket, minden kérdésben javaslattevő joggal rendelkezett.
patríciusok népgyűlése (comitia curiata)	A népgyűlés legősibb formája, a köztársaság korában már csak családjogi ügyekkel foglalkozik, illetve itt történik a tisztségviselők hatalommal felruházása.
vagyoni alapon szerveződő népgyűlés (comitia centuriata)	Ebbe már a plebejusok is beletartoznak, de számarányuknál jóval csekélyebb mértékben, így a patríciusok többségben vannak. Főleg hadi ügyekben dönt.
területi alapon szerveződő népgyűlés (comitia tributa)	Minden római polgár a tagja. Ez lesz a legfontosabb népgyűlés - törvényhozás.
néptribunus	Kr. e. 494-től a plebejusok által választott és az ő érdekeiket képviselő plebejus hivatalnokok (először 2, később 10 fő). Katonai ügyek kivételével minden plebejusokat érintő kérdésben vétójoggal rendelkeztek. Személyük és házuk sérthetetlen volt.
provincia (tartomány)	Itálián kívül meghódított területen kialakított igazgatási egység, római tisztségviselő irányította, lakossága adót fizetett Rómának, a földek egy része a római állam tulajdonába került, a lakosok semmiféle állam által elismert joggal nem rendelkeztek.
I. triumvirátus	Titkos politikai szövetség (Kr. e. 60) Julius Ceasar , Crassus és Pompeius között egymás támogatására a politikai céljaik elérése érdekében.
II. triumvirátus	Octavianus, Lepidus és Antonius politikai szövetsége (Kr. e. 43) szenátusi jóváhagyással.
censor	Hivatali méltóság a köztársaság kori Rómában. A másfél évre választott 2 cenzor ellenőrizte a polgárok vagyon szerinti tagozódását, kezelte az állami vagyont, a szenátus és a polgárság felett mint erkölcsbírák ítélkeztek, a szenátus névjegyzékének összeállítói..
pontifex maximus	A 3, majd 6 tagú legfelsőbb papi testület feje a pontifex maximus volt. Illetékességük körébe tartozott az időszámítás, a naptárkészítés, az évkönyvírás, az egyes napokhoz kötődő események és tudnivalók stb.
Licinius-féle földtörvény	500 jugerumben (kb. 230 hold) maximálták a közföldekből bérelhető föld nagyságát.
principatus	A római császárkor első korszaka, a köztársasági formákkal leplezett egyeduralom rendszere.
limes (határ)	A határvédelmet szolgáló erődítményrendszer, mely jól kihasználta a természetföldrajzi adottságokat (hegyek, folyók). A Kr. u. I. században kezdték meg kiépítését, majd Hadrianus császár jelentősen megerősítette.
dominatus	A Diocletianus császár által bevezetett nyílt császári egyeduralom.
diaszpóra	Általában: egy nép vagy egy vallási közösség szétszóródása; illetve a szétszóródás után idegen környezetbe került zárt közösség. Az ókorban a zsidóság történetéből ismert.
apostolok (küldöttek)	Jézus tanítványainak (12) elnevezése. Jézustól kapták a megbízatást, a hit terjesztésére.
Biblia	A kereszténység szent könyve, mely a zsidó hagyományokat tartalmazó Ószövetségből, és a Jézus életét és az apostolok iratait tartalmazó Újszövetségből áll. A gyűltemény a Kr. u. 4. századra alakult ki.
zsinat	Az egyház ügyeinek megtárgyalására összehívott gyűlés, mely minden hívőre kötelező érvényű döntéseket is hozhat, tagjai a főpapok.
püspök	Kezdetben a városi keresztény gyülekezetek vagyonát kezelő személy, később hitéleti és egyházkormányzati feladatokat kaptak. a kiépülő egyházszervezetben az egyházmegyék élén állnak.
milánói edictum	313. február 3-án adta ki I. Constantinus (ur. 306-337) és Licinius császár (ur. 308-324) a milánói ediktumot, mely a szabad vallásgyakorlás biztosítása mellett arról is rendelkezett, hogy a hitük miatt rabságban tartott keresztényeket engedjék szabadon, elkobzott személyes és közösségi tulajdonukat pedig szolgáltassák nekik vissza. Az ediktum fordulópontot jelentett a Római Birodalom történetében, ezután ugyanis a császári hatalom felhagyott a keresztény vallás üldözésével, és mind nagyobb mértékben támaszkodott annak stabilizáló erejére.
niceai zsinat	325. május 20-án nyitotta meg I. Constantinus (ur. 306-337) bizánci császár a niceai zsinatot, a keresztény egyház első általános gyűlését. Legfontosabb döntése Jézus személyével kapcsolatban: elvetették Arius álláspontját (ő a legtökéletesebb teremtmény, de emberi lény, tehát nem lehet egyenrangú az őt teremtő isteni hatalommal), s az isteni főséggel való egyenrangúságát fogadták el. A 381-es konstantinápolyi zsinat ugyanígy vélekedett a Szentlélekről, s ezzel kialakult a szentháromság tana.
egyház	Intézményesült vallási közösség, amelyet ugyanazon hittételek elfogadása jellemez.
colonusok	Személyileg szabad, de a földbirtokosnak különféle szolgáltatásokkal tartozó földbérlők a császárság korában. Kialakulásukban a csökkenő rabszolgaszám játszott nagy szerepet. Diocletianus római császár uralkodásától (284–305) személyi szabadságuk megszűnt és telkükkel együtt eladhatókká lettek.
colonia	Telepítéssel létrehozott római jogú település a meghódított területeken, idővel főleg veteránok számára hoztak létre ilyeneket.
proletárok	Vagyontalanok, nincstelenek.
nobilitas	A patríciusok és plebejusok közti jogi különbségek megszűntek, helyette vagyoni helyzet alapján kialakuló új társadalmi tagozódás: Nobilitás (előkelők): a. senatori rend: patríciusok + meggazdagodott, nagy latifundiumokat szerzett plebejusok b. lovagrend: kereskedelemmel és pénzügyekkel foglalkozó gazdag plebejusok, ők hivatalt nem viselhettek

Next up

Róma - fogalmak

Description

Resource summary

Similar

	Created by Erzsébet Bosnyákné Szűcs almost 8 years ago