A gének átírása (transzkripció):
A) az egyszálú DNS alapján kétszálú RNS keletkezik
B) az RNS kémiai felépítése megegyezik a DNS-ével
C) a DNS alapján transfer RNS (tRNS) keletkezik
D) a sejtmagban zajlik
E) A+D
F) A+C
Lokális hatások a keringési rendszerben:
A) szabályozzák az adott szövet véráramlását
B) szimpatikus idegrendszeri hatások ilyenek
C) anyagcsere-termékek (ADP, NO, CO2) szűkítik az artériakat
D) gyulladásos molekulák (hisztamin, bradykinin, stb.) tágítják az artériákat
F) B+C+D
A vékonybél:
A) ide ömlik az epe
B) hormonokat termel
C) a víz nagyobb része itt szívódik fel
D) sósavat termel
E) A+B+C
F) A+C+D
A széndioxid diffúziója:
A) az alacsony parciális nyomás felől a magasabb felé irányul
B) a vérből a perifériás szövetekbe irányul
C) a széndioxid nyomása ugyanakkora a keringési rendszer minden pontján
D) kapillárisokból alveolusokba irányul
F) egyik sem
Az EPSP
A) hyperpolarizáció
B) gátlás
C) leggyakoribb transzmittere a GABA
D) növeli az akciós potenciál kialakulásának valószínűségét
E) B+C
F) A+D
A vázizom esetében NEM igaz:
A) a vázizomban van akciós potenciál
B) kalcium-felszabadulás szükséges a kontrakcióhoz
C) ATP az aktin és myosin kapcsolódásához szükséges
D) a kalcium aktiválja az aktin szálat, mert a troponin komplex szabadon hagyja a kötőhelyeket
E) A+C
F) egyik sem (mind igaz)
A simaizom:
A) összehúzódásának elindításához mindig idegi impulzus szükséges
B) az erek falában előfordul
C) harántcsíkolata van
D) a mellkas izmai ilyenek
E) B+D
F) C+D
A gének esetében NEM igaz:
A) DNS-szakaszok
B) kémiailag fehérjék
C) az inzulinnak, mint fehérjének van
D) a promoter régióban szabélyozható az átírás
A perctérfogat:
A) hormonális hatásoktól független
B) a vérnyomás és a szívfrekvencia szorzata
C) a verőtérfogat és a szívfrekvencia szorzata
D) a pozitív chronotrop hatások csökkentik
E) C+D
A sejtmembrán:
A) csatornák nélkül is átjárható fehérjék számára
B) egyrétegű lipidmembrán alkotja
C) csatornák nélkül átjárhatatlan töltéssel rendelkező részecskék számára
D) biztosítja a sejt és a külvilág közötti azonos ioneloszlást
E) A+B+C+D
Ionotrop receptorok
A) a GABA receptora lehet ilyen
B) a ligand kötődése a sejten belül jelátviteli folyamatokat (kaszkádot) indít el
C) sejtmagon belül vannak
D) feszültségfüggő nátrium csatornák ilyenek
A transzláció:
A) fehérje képződik a Golgi felszínén közvetlenül DNS alapján
B) egy kód csak egy aminosavat kódol
C) egy aminosavnak egy kódja van
D) egy aminosavat egy bázispár kódol
A szűrletképződésre nem NEM igaz a vesében
A) befolyásolja a szimpatikus idegrendszer
B) az elvezető csatornákban a vízvisszaszívást befolyásolják hormonok
C) másodlagos szűrlet az elsődleges szűrletből alakul ki a szekréció és reabszorpció során
D) a tubulusban filtrálódik (szűrődik) ki az elsődleges szűrlet
Akciós potenciál
A) kiváltáshoz EPSP szükséges a feszültségfüggő NA-csatorna küszöbéig
B) mintázata adott sejtre jellemző
C) kezdetben a membránpotenciál negatív irányban változik
D) adott sejtnél változó amplitudójú, a Na-csatornák működése határozza meg
E) A+B+D
F) A+B
Pozitív inotrop hatás:
A) csökken a perctérfogat
B) csökken a verőtérfogat
C) nő a szívfrekvencia
D) paraszimpatikus hatás hozza létre
E) A+C+D
Kilégzés során:
A) a mellkasi nyomás csökken
B) a mellkas anterior-posterior átmérője csökken
C) a rekeszizom összehúzódik
D) a mellkas laterális átmérője nő
A gyomor sósav-elválasztása:
A) fokozza a paraszimpatikus idegrendszer
B) fokozza a gasztrin
C) a szénhidrátok emésztéséhez szükséges
D) A+C
E) A+B
F) B+C
Epe:
A) egy része visszaszívódik a bélrendszerben
B) az epehólyag termeli
C) szerepe van a koleszterin kiválasztásában
D) a vastagbélbe ürül
A szívizom:
A) Akciós potenciálja hosszabb aneuronénál
B) aktin, miozin, troponin molekulák vesznek részt a kontrakcióban
C) refrakter periódusának oka a beáramló kalcium
D) a sejtek közötti kapcsolatot elektromos szinapszisok biztosítják
A sejtmag:
A) a sejtmaghártya átjárhatatlan az RNS számára
B) itt történik a transzláció
C) irányítja a sejt osztódását
D) endoplazmás reticulum található benne
F) A+B+D
Refrakter periódusok esetében NEM igaz:
A) a relatív refrakter periódus oka hyperpolarizáció
B) ínaktivitási kapu felelős az abszolút refrakter periódusért
C) a neuronon kívül jellemző az izomsejtekre is
D) a relatív refrakter periódus során nagyobb depolarizáció sem vált ki akciós potenciált
A chemoreceptor:
A) a vér oxigén- és szén-dioxid tartalmát érzékeli
B) befolyásolja a szívműködést
C) légzési elégtelenség esetén aktiválja a szimpatikus idegrendszert
D) van a carotis artériában
F) A+B+C+D
Szénhidrátok:
A) gyomor termel olyan enzimeket, melyek emésztik
B) monoszacharidként szívódnak fel
C) laktóz (tejcukor) ilyen
D) csak sejtfelszíni enzimek bontják
A vese hormonjai:
A) aldoszteron
B) renin
C) erythropoetin
D) adrenalin
Szteroid-hormonok:
A) androgén (férfi nemi) hormonok ilyenek
B) mellékvese-velő termel
C) GHRH szabályozza elválasztásukat
D) szabályozhatják gének átírását
Adrenalin:
A) szteroid hormon
B) koleszterinből szintetizálódik
C) mellékvese-velő hormon
D) vízoldékony hormon
Zsíroldékony (lipofil) hormonokra jellemző
A) mellékvese-kéreg hormonjai ilyenek
B) peptid hormonok ilyenek
C) sejten belül van receptoruk
D) az inzulin ilyen
A glomerulus filtráció
A) a képződött vizelet mennyisége
B) meghatározza az afferens és efferens arteriola tágassága
C) a vérnyomás befolyásolja
D) szimpatikus idegrendszer befolyásolja
Kalcium (Ca) esetében NEM igaz
A) szerepe van a simaizom kontrakciójában
B) szerepe van az idegsejt repolarizációban
C) szerepe van a neurotranszmitter-felszabadulásban
D) fenntartja a szívizomsejt akciós poteniálját
F) B+D
D) a promoter régióban szabályozható az átírás
Az akciós potenciál gyors repolarizációs szakaszának oka:
A) ligandfüggő Ca (kalcium) csatornák nyitnak
B) feszültségfüggő Na-csatornák nyitnak
C) ligandfüggő Na-csatornák nyitnak
D) feszültségfüggő Ca (kalcium) csatornák nyitnak
E) egyik sem
Metabotrop receptorok
A) feszültségfüggő nátrium csatornák ilyenek
B) ligand kötődése a sejten belül jelátviteli folyamatok (kaszkádot) indít el
C) a sejtmagon belül vannak
D) neutrotranszmitter közvetlenül nyit csatornát
Az endoplazmás retikulum
A) a sejtmagban van
B) izomsejtekben raktározó funkciója van
C) itt található a sejt örökítőanyaga
D) fehérjék szintetizálódnak itt
E) B+C+D
Depolarizáció történik
A) akciós potenciál kezdetekor
B) neurotranszmitterek felszabadulásakor az axonterminalisban
C) GABA receptor aktiválásakor
D) szívizomsejt aktivációjakor
Chronotrop hatás:
A) az ingerületvezetés sebességének változását jelenti
B) szimpatikus hatás kiválthatja
C) a szív összehúzódásainak erőssége
D) az inotrop hatással ellentétes
A hátsó kötegi érzőpálya
A) epikritikus érzésféleségeket szállít
B) a nyúltvelőben kereszteződik
C) a homloklebenyben végződik
D) A+B+C
A színlátás:
A) az ellenszín-elmélet magyarázza
B) a háromszín-elmélet magyarázza
C) a parvocellularis rendszerhez kötött
D) a V4 mezőben zajlik
A corpus geniculatum laterale esetében NEM igaz
A) a thalamus része
B) ide futnak a látópálya rostjai
C) N és R sejtek 4 rétege alkotja
D) innen a látókéregbe haladnak rostok
A szaglópályák
A) a szaglópályát a szaglógumó sejtjeinek axonjai adják
B) szaglókéreghez, a limbikus rendszerhez, és a thalamuszhoz halad
C) kapcsolatai magyarázzák a szagok érzel i és emlékezeti hatásait
A retina
A) macula lutea (sárgafolt): kb. 6mm-es kör alakú rész a fovea körül
B) fovea centralis: itt vannak a legsűrűbben a fotoreceptorok
C) papilla, vakfolt: itt hagyják el az erek, látóideg a szemgolyót
D) találhatóak benne csapok, pálcikák, ganglionsejtek
A csapok esetében NEM igaz
A) kb. 500 ezer van szemenként
B) főleg a periférián helyezednek el
C) kis fényintenzitásra is reagál
D) nagy konvergenciájuk van a ganglionsejtekhez
A látókéreg kereszteződés (chiasma opticum) UTÁNI szakaszának egyik oldali sérülésekor milyen LÁTÓTÉR-kiesés lesz?
A) azonos oldalon a nazális (orr felőli), ellenkező oldalon a temporalis (külső)
B) azonos oldalon a temporalis (külső), ellenkező oldalon a nazális (orr felőli)
C) mindkét oldalon a temporalis (külső)
D) mindkét oldalon a nazális (orr felőli)
E) az azonos oldali szem vaksága alakul ki
F) az ellenkező oldali szem vaksága alakul ki
A szaglóhám esetében NEM igaz:
A) receptorai valódi/elsődleges érzéksejtek
B) minden felismerhető szagnak saját receptora van
C) szőrsejteket tartalmaz, melyek receptorként működnek
A látótér
A) alsó része a retina felső részére vetül
B) minél kevésbé fed át a két szemnél, annál hatékonyabb a mélységészlelés
C) a nazális látótér a temporalis retinafélre vetül
F) A+B+C
A cornea esetében NEM igaz
A) a szemgolyó külső rétegének tagja
B) tökéletesen áttetsző, így nem töri a fényt
C) nem tartalmaz ereket
D) részben a könny táplálja
A csiga (cochlea) :
A) alapjánál (basisánál) a legszélesebb az alaphártya
B) kiterítve kb. 3-4 mm hosszú
C) a perilympha különleges összetételű folyadék
D) 3 csatorna található benne
A pupilla
A) a dilatator pipullae szűkíti
B) szimpatikus hatásra szűkül
C) közelre tekintéskor szűkül
D) sötétben szűkül
Az ínhártya
A) vékony, egy sejtrétegű hártya
B) a szemgolyó külső rétege
C) elülső része a sclera
D) a belső szemizmok tapadnak rajta
Az ízlelés
A) receptorai kizárólag a nyelven találhatóak
B) egy ízlelőbimbóban több receptorsejt helyezkedik el
C) ízminőséget az ízlelőrostok sokaságának aktivitási mintázata kódolja
AZ elsődleges látókéreg
A) a parietalis kéregben helyezkedik el
B) színfeldolgozást végez
C) kizárólag egyszerű sejtek alkotják
D) a tárgyak felismerése itt történik
Nociceptorok
A) tapintásra érzékenyek
B) vastag rostjaik vannak
C) rostjaik nyitják a fájdalom-átvitel "kapuját" a gerincvelőben
A magnocelluláris rendszer
A) a ganglionsejtek többsége aklotja
B) a mozgásészlelésben van szerepe
C) a finom diszkríminációban van szerepe
D) szerepe a szemmozgás-szabályozás
A hallócsontocskák esetében NEM igaz
A) erősítő szerepük van
B) a belső fülben találhatóak
C) a dobhártya és az ovális ablak között közvetítik a rezgéseket
D) a hozzájuk kapcsolódó izmok összehúzódása csökkenti a belső fülben a hangintenzitást
A spinothalamikus rendszer
A) finom tapintási információt szállít
B) kereszteződés a gerincvelőben
C) a thalamus több magjában kapcsolódik át
A ciliáris izom (sugártest, sugárizom)
A) ha megfeszül, a szemlencse összehúzódik
B) közelre tekintéskor elernyed
C) a pupilla átmérőjét szabályozza
D) az ideghártya része
A chiasma opticum
A) utána a látópályában folytatódnak a rostok
B) a bal szemből érkező rostok mindegyike kereszteződve a jobb látókéregbe vetül
C) a látókéregben helyezkedik el
D) a ganglionsejtek axonjai alkotják
A hangintenzitás
A) egészséges, fiatal emberek 50%-nál a hallásküszöb 100 dB.
B) a fájdalomküszöb kb. 300 dB
C) A decibel-skála felvehet negatív értéket is
D) a hallószerv minden frekvenciatartományban ugyanolyan érzékeny
Mélyérzés:
A) ízületi helyzet
B) hő
C) fájdalom
D) vibráció
A vesztibuláris rendszer
A) része az utriculus és sacculus
B) a három félkörös ívjárat észleli a szöggyorsulást
C) a középfülben helyezkedik el
D) a tip-linkek megfeszülése depolarizációt válthat ki
A Corti-szerv
A) a vestibularis szervben található
B) 2 sor szőrsejt alkotja (1 belső, 1 külső)
C) a hallóideg a külső szőrsejtekből származik
D) a belső fül része
A retina ganglionsejtjei
A) receptív mezővel rendelkeznek
B) axonjaik alkotják a látóideget
C) az agykéregben helyezkednek el
D) a parvocellularis sejtek színérzékenyek
A hallópáya esetében NEM igaz
A) a cochlearis magvak a thalamusból kapnak bemenetet
B) az oliva szerepet játszik a hanglokalizációban
C) a rostok a thalamusban átkapcsolódnak
D) a bal fülből csak a bal oldali hallókéregbe érkeznek...