Pregunta 1
Pregunta
Az eredeti Neumann modellnél az utasításokat és az adatokat az operatív memóriában a
tárolás helye és a tárolás formátuma különbözteti meg.
Pregunta 2
Pregunta
Az eredeti Neumann modellnél a kombinált BE/KI meneti egység az ALU-val nem,
csak a memóriával tudott közvetlenül információt cserélni.
Pregunta 3
Pregunta
Az eredeti Neumann modellnél a BE- és KI meneti egység különálló volt és a
memóriával nem, csak az ALU-val tudott közvetlenül információt cserélni.
Pregunta 4
Pregunta
Az utasításokat és az adatokat az operatív memóriában azonos formában tárolja, így
azokat csak a program algoritmusa különbözteti meg.
Pregunta 5
Pregunta
Az utasítást és az adatot fizikailag mindig külön álló memóriában tárolja, így az külön
sínen gyorsabb eléréső, és a hely alapján egyértelmően azonosítható.
Pregunta 6
Pregunta
Az utasítást és az adatot külön memóriában tárolja, így azok, külön sínen gyorsabb elérésőek,
és a hely alapján egyértelmően azonosíthatók.
Pregunta 7
Pregunta
A be és kimenı adatokat a gyorsabb elérés érdekében az aritmetikai-logikai (ALU) egységben
tárolja.
Pregunta 8
Pregunta
Az utasításokat memóriában tárolja, az adatokat perifériából kapja.
Pregunta 9
Pregunta
Az utasítást és az adatot külön memóriában tárolja, az utasítást és az adatot a memóriában a
tárolás formátuma különbözteti meg.
Pregunta 10
Pregunta
Az utasításokat és az adatokat bináris formában tárolja.
Pregunta 11
Pregunta
Az utasításokat és az adatokat a memóriában csak a program algoritmusa különbözteti meg.
Pregunta 12
Pregunta
Az utasításhoz és az adathoz külön-külön cím- és adatbusz tartozik.
Pregunta 13
Pregunta
Az utasítást és az adatot külön memóriában tárolja, az utasítást és az adatot a memóriában a
tárolás formátuma különbözteti meg.
Pregunta 14
Pregunta
Az utasításokat és az adatokat az op. memóriában csak a program algoritmusa különbözteti
meg.
Pregunta 15
Pregunta
DMA vezérlı alkalmazása esetén a ki/bemenı adatok az ALU-n keresztül olvashatók be/
írhatók ki a memóriába.
Pregunta 16
Pregunta
Az utasítást és az adatot az operatív memóriában a tárolás formátuma és a helye
különbözteti meg.
Pregunta 17
Pregunta
Az eredeti Neumann modellnél a kombinált BE/KI meneti egység csak a memóriával
tud közvetlenül információt cserélni az ALU csak a memórián keresztül érhetı el.
Pregunta 18
Pregunta
Ha az utasításkészlet tartalmaz I/O utasítást akkor annak végrehajtására mindig önálló
I/O processzort kell alkalmazni.
Pregunta 19
Pregunta
Az I/O processzor, az átadott kezdıcímtıl, a memóriában tárolt utasításokból álló
perifériakezelı algoritmust önállóan, a CPU-val párhuzamosan hajtja végre.
Pregunta 20
Pregunta
Az eredeti Neumann modellnél a BE -és KI meneti egység különálló volt és csak az
ALU-val tudott közvetlenül információt cserélni, a memóriával nem.
Pregunta 21
Pregunta
A CPU egy –már meglévı - utasításkészlet gyorsabb implementálása (emulálása), érdekében
mikroprogramozott vezérlı egységet tartalmazhat.
Pregunta 22
Pregunta
A CPU egy –már meglévı- utasításkészlet gyorsabb implementálása (emulálása), érdekében
mindig huzalozott vezérlı egységet tartalmaz.
Pregunta 23
Pregunta
Multitask-os rendszereknél a fizikai és a virtuális processzor összerendelést az összerendelı
társprocesszor végzi.
Pregunta 24
Pregunta
A térbeli és az idıbeli lokalitási elvek miatt gyorsító tárakat (cache) csak az utasítások
tárolására használhatnak.
Pregunta 25
Pregunta
Utasítás feldolgozó szalag (pipeline) alkalmazásakor az egymás után következı
mőveletvégzık közé, átmeneti tárolót kell alkalmazni.
Pregunta 26
Pregunta
A gyorsító tár (cache) a virtuális tár és az operatív memória közötti átvitel sebességét növeli
meg.
Pregunta 27
Pregunta
Memória átlapolás (memory interleave,) esetén 32bites adateléréskor egy LWORD és a
közvetlenül utána következı LWORD ugyanabban a memóriatömbben (bank) található.
Pregunta 28
Pregunta
Pipe-line esetén az utasítás egymásra hatás egyik fajtája a procedúrális egymásra hatás. Ennek
elkerülésére a Pipe-line-t mindig teljesen kiürítik, és újra töltik.
Pregunta 29
Pregunta
A DMA egység az utasításkészletben szereplı, de a CPU-ban nem megvalósított utasításokat
hajtja végre a memóriában tárolt szubrutinok felhasználásával.
Pregunta 30
Pregunta
A CPU egy-már meglévı- utasításkészlet gyorsabb implementálása (emulálása)
érdekében mikroprogramozott vezérlıegységet tartalmazhat.
Pregunta 31
Pregunta
A többkomponenső címzési módok elınyösen alkalmazhatók összetett adatszerkezetek
kezelésére.
Pregunta 32
Pregunta
A többkomponenső címzési módok hátránya, hogy nem alkalmazhatók összetett
adatszerkezetek kezelésére.
Pregunta 33
Pregunta
Kétkomponenső címzésnél az effektív címet az utasításban lévı címrészbıl és egy regiszter
tartalmából állítja elı.
Pregunta 34
Pregunta
Indexelt memóriacímzésnél az utasítás címrésze a következı utasítást tartalmazó
memóriahelyre mutat.
Pregunta 35
Pregunta
Indexelt címzésnél az effektív címet az utasításban lévı címrészbıl és egy regiszter
tartalmából állítja elı.
Pregunta 36
Pregunta
Indirekt memóriacímzésnél az utasítás címrésze a következı utasítást tartalmazó
memóriahelyre mutat.
Pregunta 37
Pregunta
Az indirekt és az indexelt címzés alkalmazása elınyösen alkalmazható összetett
adatszerkezetek kezelésénél.
Pregunta 38
Pregunta
A stack frame (verem keret) alkalmazásakor a bemenı paraméterek helyének felszabadítása
(keret lebontása) mindig a függvényt hívó program feladata.
Pregunta 39
Pregunta
Az ENTER és a LEAVE utasítás az x86-os processzornál a verem keret (stack frame)
alkalmazását támogatja.
Pregunta 40
Pregunta
A stack frame (verem keret) alkalmazásakor a bemenı paraméterek és a lokális változók
címzésére a keretben bázisrelatív címzést alkalmaznak.
Pregunta 41
Pregunta
Az indirekt és az indexelt címzés alkalmazása elınyösen alkalmazható összetett
adatszerkezetek kezelésénél.
Pregunta 42
Pregunta
A stack frame (verem keret) alkalmazásakor a bemenı paraméterek és a lokális változók
címzésére a keretben indexregiszteres többkomponenső címzést alkalmaznak.
Pregunta 43
Pregunta
Az adatok könnyő, flexibilis kezelése érdekében sokféle, bonyolult, többkomponenső címzési
módokat valósíthat meg.
Pregunta 44
Pregunta
Bázisregiszteres memóriacímzésnél az utasítás címrésze a következı utasítást tartalmazó
memóriahelyre mutat.
Pregunta 45
Pregunta
A stack frame alkalmazása esetén a szubrutinok (függvények) lokális változóinak mindig a
szubrutint hívó program foglal helyet.
Pregunta 46
Pregunta
A stack frame a szubrutinokat (függvényeket) megvalósító algoritmusok elejét és végét jelöli
ki a memóriában.
Pregunta 47
Pregunta
A stack frame (verem keret) a stack-ként (verem) felhasználható memóriaterület elejét és a
végét jelöli ki a memóriában.
Pregunta 48
Pregunta
A társprocesszor az utasításkészletben szereplı, de a CPU-ban nem megvalósított
utasításokat (pl.: aritmetikai) önállóan, a CPU mőködésével párhuzamosan, hajthatja végre.
Pregunta 49
Pregunta
A gyorsító tár (cache) tartalma write back írási stratégia esetén hosszabb ideig eltérhet az
operatív memória megfelelı rekeszeinek tartalmától.
Pregunta 50
Pregunta
Pipe-line alkalmazásakor az egymás után következı két utasítás azonos típusú rész-mőveleteit
(két fetch, két dekódoló, stb.) azonos idıszeletben egyszerre dolgozzák fel.
Pregunta 51
Pregunta
Pipe-line esetén az utasítás egymásra hatás egyik fajtája a procedúrális egymásra
hatás. Ez kiküszöbölhetı, ha négy utasításon belül nincs két vezérlésátadó utasítás.
Pregunta 52
Pregunta
Pipeline alkalmazásakor, ha az egymás után következı fokozatok (elemi feldolgozó egységek)
száma n, a teljesítmény maximum n-szeresére nıhet.
Pregunta 53
Pregunta
Pipe-line alkalmazásakor, ha az egymás után következı fokozatok (elemi feldolgozó egységek)
száma 2n, a teljesítmény és az utasításáteresztı képesség maximum 4n-szeresére nıhet.
Pregunta 54
Pregunta
Pipe-line alkalmazásakor az egymás után következı fokozatok (elemi mőveletvégzık) között
négy átmeneti tárolót kell alkalmazni.
Pregunta 55
Pregunta
ASAP ütemezéső Pipe-line alkalmazásakor a mőveletvégzık közé, a változó mérető
utasítások miatti változó mőködési idı különbség miatt, változó mérető puffer tárolót lehet
alkalmazni.
Pregunta 56
Pregunta
Pipe-line esetén a procedúrális egymásra hatás kiküszöbölhetı, ha a további mőveletek
feldolgozását felfüggesztik a feltételes vezérlés átadás feltételének kidolgozásáig.
Pregunta 57
Pregunta
Pipe-line alkalmazásakor az egymás után következı fokozatok (elemi feldolgozó egységek)
között mindig átmeneti tárolókat kell alkalmazni.
Pregunta 58
Pregunta
Pipe-line alkalmazásakor, ha az egymás után következı fokozatok (elemi feldolgozó
egységek) száma n a teljesítmény minden esetben n- szeresére nı.
Pregunta 59
Pregunta
A stack frame (verem keret) alkalmazásakor a keretet az algoritmus kódja és a hozzá
tartozó adatok elválasztására használják.
Pregunta 60
Pregunta
Pipe-line esetén a feldolgozási egymásra hatás kiküszöbölhetı, ha megtöbbszörözik a
szükséges elemi feldolgozóegységek számát.
Pregunta 61
Pregunta
A RISC elvő processzoroknál a gyorsabb mőködés elérésére decimális aritmetikát
alkalmaznak.
Pregunta 62
Pregunta
A RISC processzoroknál az aritmetikai utasítások operandusai vagy regiszterben, vagy a
memóriában találhatók.
Pregunta 63
Pregunta
A RISC processzoroknál egy ciklus alatt végrehajtható utasításokat használnak, mert ez
elısegíti a pipe-line szervezést.
Pregunta 64
Pregunta
A CISC elvő processzoroknál csak LOAD és STORE típusú adatmozgató utasításokat
valósítanak meg, mert ezek egyszerő címképzésőek és gyorsak.
Pregunta 65
Pregunta
RISC elvő processzoroknál a gyors mőködés és az egyszerő címzés miatt csak LOAD és
STORE típusú memória-referens utasításokat valósítanak meg.
Pregunta 66
Pregunta
A RISC elvő processzoroknál a gyorsabb mőködés elérésére huzalozott vezérlı egységet
alkalmaznak.
Pregunta 67
Pregunta
A RISC elvő processzoroknál az összetett utasítások megvalósítására gyakran
mikroprogramozott vezérlıegységet alkalmaznak.
Pregunta 68
Pregunta
A CISC elvő számítógépekben az utasítások nem azonos méretőek és rendszerint több eltérı
számú óraciklus alatt hajthatók végre.
Pregunta 69
Pregunta
RISC elvő processzoroknál a többkomponenső összetett címzés (pl.: indirekt bázisregiszteres,
eltolással és indexelt,) elınyösen alkalmazható összetett adatszerkezetek kezelésénél.
Pregunta 70
Pregunta
A CISC elvő processzoroknál az összetett utasítások megvalósítására gyakran
mikroprogramozott vezérlıegységet alkalmaznak.
Pregunta 71
Pregunta
A CISC elvő CPU legalább háromcímes utasításkészletet alkalmaz.
Pregunta 72
Pregunta
RISC elvő CPU operandusok címzéséhez kevés egyszerő címzési módot, és a memóriában
található operandusokhoz csak LOAD(olvasás) és STORE(írás) típusú mőveletet alkalmaz.
Pregunta 73
Pregunta
A RISC elvő processzoroknál a gyorsabb mőködés elérésére mikroprogramozott vezérlı
egységet alkalmaznak.
Pregunta 74
Pregunta
A CISC elvő processzoroknál csak LOAD és STORE típusú adatmozgató utasításokat
valósítanak meg az operandusok elérésére.
Pregunta 75
Pregunta
A RISC elvő processzoroknál csak LOAD és STORE típusú adatmozgató utasításokat
valósítanak meg.
Pregunta 76
Pregunta
A RISC elvő processzoroknál a gyorsabb mőködés elérésére mindig mikroprogramozott
vezérlı egységet alkalmaznak.
Pregunta 77
Pregunta
A RISC elvő processzoroknál egyetlen ciklus alatt végrehajtható, egyforma hosszúságú
utasítások kialakításával elınyösen alkalmazható a PIPE-LINE elv a gyorsításra.
Pregunta 78
Pregunta
Nullacímes utasításkészletnél nincs szükség verem alkalmazására, mert a programszámláló
egyértelmően kijelöli az eredmény helyét.
Pregunta 79
Pregunta
Egycímes utasításkészletnél az utasítás címrésze a következı utasítás helyét adja meg.
Pregunta 80
Pregunta
Egycímes utasításkészletnél az egyik operandus mindig a veremmemóriában található.
Pregunta 81
Pregunta
Az egycímes utasításkészlet csak egy operandust használhat.
Pregunta 82
Pregunta
Egycímes utasításkészletnél a cím az egyik operandus helyét adja meg.
Pregunta 83
Pregunta
Egycímes utasításkészletnél nincs szükség vezérlésátadó utasításra (pl.:feltétel nélküli
ugró utasításra).
Pregunta 84
Pregunta
Egycímes utasításkészletnél az utasítás címrésze a következı utasítást tartalmazó
memória helyét adja meg.
Pregunta 85
Pregunta
Kétcímes utasításkészletnél nincs szükség vezérlésátadó utasításra (pl.: feltétel nélküli ugró
utasításra).
Pregunta 86
Pregunta
Kétcímes utasításkészletnél nincs szükség feltétel nélküli ugró utasításra, illetve
vezérlésátadó utasításra.
Pregunta 87
Pregunta
Kétcímes utasításkészletnél a két cím a két operandus helyét adja meg.
Pregunta 88
Pregunta
Kétcímes utasításkészlet esetén az eredmény mindig az akkumulátorban keletkezik.
Pregunta 89
Pregunta
Kétcímes utasításkészlet esetén mindig kell vezérlésátadó (ugró) utasítás.
Pregunta 90
Pregunta
A kétcímes utasításkészletnél az egyik cím az operandusok címe a másik az eredmény címe.
Pregunta 91
Pregunta
Kétcímes utasításkészlet esetén az egyik cím az eredmény helyét, míg a másik cím a
következı utasítás helyét jelöli ki.
Pregunta 92
Pregunta
A háromcímes utasításkészlet egyik címe az eredmény helyét jelöli ki.
Pregunta 93
Pregunta
A háromcímes utasításkészlet egyik címe a következı utasítást jelöli ki.
Pregunta 94
Pregunta
Négycímes utasításkészletnél nincs szükség vezérlésátadó utasításra (pl.: feltétel nélküli ugró
utasításra).
Pregunta 95
Pregunta
Négycímes utasításkészlet esetén mindig szükség van akkumulátor regiszterre.
Pregunta 96
Pregunta
A tárkezelı egység (memory management unit, MMU) laphibát (page fault) jelez, ha egy
felhasználói módú program az operációs rendszer adataihoz próbál hozzáférni.