Pregunta 1
Pregunta
Az ábrán látható áramkörben az A és B pontokat
összekötve az ellenállások árama és a rajtuk eső
feszültség nem változik.
Pregunta 2
Pregunta
A tehetetlen és a súlyos tömeg aránya függ
a gravitációs gyorsulástól.
Pregunta 3
Pregunta
Az ábra valamely gáz körfolyamatát mutatja nyomás–térfogat
diagramon. A körfolyamat során a gáz hőfelvétele a hőleadásnál nagyobb.
Pregunta 4
Pregunta
Inhomogén erőtérbe helyezett dipólusra csak forgatónyomaték hat.
Pregunta 5
Pregunta
Adott mennyiségű normálállapotú gáz hőmérsékletét kétféleképpen változtatjuk meg:
izobár, ill. izochor módon. Mindkét esetben azonos ideig melegítjük ugyanazzal az
elektromos fűtőszállal. Az izochor folyamatban nagyobb a hőmérsékletváltozás.
Pregunta 6
Pregunta
Az ábrán egy test potenciális energiájának helyfüggése
látható. A testet az A pontból. legalább 2 J mozgási
energiával kell indítani balra, hogy majd a végtelenbe
távolodjon.
Pregunta 7
Pregunta
Centrális erőtérben mozgó test impulzusmomentuma állandó.
Pregunta 8
Pregunta
Az elektronvolt csak elektromos eredetű energiák jellemzésére használható
energiaegység.
Pregunta 9
Pregunta
RC kör bekapcsolási jelenség: a telep munkája az elektromos tér kialakulását fedezi.
Pregunta 10
Pregunta
A termodinamikai valószínűség egyensúlyi állapotban a minimumát veszi fel.
Pregunta 11
Pregunta
Van két töltésünk. Ha a töltések terét ábrázoljuk, akkor az elsőből (Q1) hat erővonalat kell
berajzolnunk, míg a másodikba (Q2) négy erővonal végződik.
A két töltés ellenkező előjelű és töltésük nagyságának arányára fennáll: Q2/Q1=1,5.
Pregunta 12
Pregunta
Két test azonos szögsebességgel egyenletes körmozgást végez.
A két test centripetális gyorsulása biztosan egyenlő.
Pregunta 13
Pregunta
A termodinamika harmadik főtétele szerint az abszolút nulla hőmérséklet tetszőlegesen
megközelíthető, de nem érhető el.
Pregunta 14
Pregunta
A gázok állandó nyomáson mért fajhője kisebb az állandó térfogaton mért fajhőnél.
Pregunta 15
Pregunta
Ideális gázt állandó hőmérsékleten fele térfogatra összenyomunk. A gáz belső energiája
növekedett a folyamat során.
Pregunta 16
Pregunta
Ha m1=m2, akkor a rendszer egyensúlyban van.
(A testek gyorsulása nulla.)
Pregunta 17
Pregunta
Az áramsűrűség vektormennyiség.
Pregunta 18
Pregunta
A Carnot-féle körfolyamat során a belső energia maximumának és
minimumának aránya az izoterm folyamatok hőmérsékletének aránya.
Pregunta 19
Pregunta
A térion mikroszkóp működési elve a csúcshatás segítségével
magyarázható.
Pregunta 20
Pregunta
Az entrópia egy intenzív állapotjellemző.
Pregunta 21
Pregunta
A másodperc (szekundum) SI-alapegység.
Pregunta 22
Pregunta
A fényév az idő mértékegysége.
Pregunta 23
Pregunta
A csillagászati egység SI egysége a távolságnak.
Pregunta 24
Pregunta
A kinematika (mozgástan) a mechanika azon részterülete, amelynek feladata a mozgások leírása.
Pregunta 25
Pregunta
Egy tömegpont mozgását csak akkor írjuk le egyértelműen, ha megadjuk a helyét sebességét és gyorsulását az idő függvényében.
Pregunta 26
Pregunta
A tömegpont modellel leírhatjuk a test forgó mozgását is.
Pregunta 27
Pregunta
Az elmozdulás skalármennyiség és a megtett úttal egyezik meg.
Pregunta 28
Pregunta
Az út skalármennyiség.
Pregunta 29
Pregunta
Az átlagsebesség vektormennyiség.
Pregunta 30
Pregunta
A sebesség olyan vektormennyiség, amely megadja a mozgás irányát is.
Pregunta 31
Pregunta
Egy test mindig a rá ható erők eredőjének irányába mozog.
Pregunta 32
Pregunta
Testek egymásra hatásakor fellépő erő, ellenerő kioltja egymást.
Pregunta 33
Pregunta
Körpályán mozgó test gyorsulása lehet zérus.
Pregunta 34
Pregunta
A testre ható súrlódási erő növelheti a test sebességét.
Pregunta 35
Pregunta
Körpályán mozgó test gyorsulása mindig a középpont felé mutat.
Pregunta 36
Pregunta
Fonálinga lengésekor a legnagyobb erő a fonálban a szélső helyzetekben ébred.
Pregunta 37
Pregunta
Az alátámasztásra kifejtett erő (nyomóerő) csak a súlyerőtől függ.
Pregunta 38
Pregunta
Két kiskocsit vizsgálunk. Az egyikre kötött, csigán átvetett fonalat 20N erővel húzzuk, a másikra 2kg tömegű testet akasztottunk. A kocsik tömege egyenlő (1kg), g=10m/s^2 . Az első kocsi gyorsulása nagyobb.
Pregunta 39
Pregunta
Van olyan mozgás, amelyben a test gyorsul, de sebessége se nem nő se nem csökken.
Pregunta 40
Pregunta
A gravitációs erő munkája független a kezdő – és végpont közötti útvonaltól.
Pregunta 41
Pregunta
Egy test potenciális energiája lehet negatív.
Pregunta 42
Pregunta
Ha egy testre disszipatív erők is hatnak, akkor a munkatétel nem érvényes.
Pregunta 43
Pregunta
Fonálinga lengésideje kis kitérések esetén függ a tömegtől.
Pregunta 44
Pregunta
A liftbe ingaórát helyezünk. Ha a lift felfelé gyorsul, az óra sietni fog.
Pregunta 45
Pregunta
Harmonikus rezgőmozgásnál a rezgés körfrekvenciája független az amplitúdótól.
Pregunta 46
Pregunta
Csillapított rezgőmozgást végző test sebessége és gyorsulása között a fáziskülönbség 90°.
Pregunta 47
Pregunta
Az intenzív állapotjelzők (pl. hőmérséklet, nyomás) a rendszer méretétől függetlenek, két rendszer egyesítésekor átlagolódnak.
Pregunta 48
Pregunta
Adott mennyiségű normálállapotú gáz hőmérsékletét kétféleképpen változtatjuk meg: izobár, ill. izochor módon. Mindkét esetben azonos ideig melegítjük ugyanazzal az elektromos fűtőszállal. Az izochor folyamatban nagyobb a hőmérséklet változás.
Pregunta 49
Pregunta
Ideális gáz izotermikus állapotváltozásakor a gáz belső energiája nem változik.
Pregunta 50
Pregunta
Súrlódáskor hő keletkezik.
Pregunta 51
Pregunta
Az elektroszkóp töltések előállítására szolgál.
Pregunta 52
Pregunta
Az elektromos térerősség vektormennyiség.
Pregunta 53
Pregunta
Egy test töltésének nagysága (mérőszáma) tetszőleges szám lehet.
Pregunta 54
Pregunta
Az elektrosztatikus mező erővonalai önmagukban záródó görbék.
Pregunta 55
Pregunta
Az elektromos töltés megmaradó mennyiség.
Pregunta 56
Pregunta
Inhomogén erőtérbe helyezett dipólusra csak forgatónyomaték hat.
Pregunta 57
Pregunta
Az elektromos erővonalak keresztezhetik egymást.
Pregunta 58
Pregunta
Az elektromos dipólusmomentum vektormennyiség
Pregunta 59
Pregunta
Van két töltésünk. Ha a töltések terét ábrázoljuk, akkor az elsőből hat erővonalat kell berajzolnunk, míg a másodikba négy erővonal végződik. A két töltés ellenkező előjelű és töltésük nagyságának arányára fennáll: Q1/Q2=1,5
Pregunta 60
Pregunta
Ha egy kisméretű pozitív töltés és egy nagyméretű fémgömb vonzza egymást, akkor az azt jelenti, hogy a fémgömbnek negatív töltése van.
Pregunta 61
Pregunta
Ugyanolyan mértékben feltöltött két vezető esetén ugyanolyan távolságnál nagyobb az erőhatás, ha ellentétesen töltöttük fel a vezetőket.
Pregunta 62
Pregunta
Az elektromos megosztásnál töltéseket viszünk a vezető felületére.
Pregunta 63
Pregunta
Feltöltött fémgömbben egyenletesen oszlanak el a töltések.
Pregunta 64
Pregunta
Fémes vezetőkben a pozitív töltéshordozók is mozoghatnak.
Pregunta 65
Pregunta
Fémes vezető anyagban nem haladnak erővonalak (a térerősség zérus)
Pregunta 66
Pregunta
Ha felfújt léggömbre töltéseket viszünk, akkor a léggömb mérete kissé megnő.
Pregunta 67
Pregunta
Az elektromos potenciál skalármennyiség.
Pregunta 68
Pregunta
Az elektrosztatikus tér konzervatív, így jellemezhetjük az elektromos potenciállal.
Pregunta 69
Pregunta
Az elektronvolt csak elektromos eredetű energiák jellemzésére használható energiaegység.
Pregunta 70
Pregunta
Az elektromos térerősséget számíthatjuk az elektromos potenciálból.
Pregunta 71
Pregunta
Ekvipotenciális felületen mozgatva a töltést nincs munkavégzés.
Pregunta 72
Pregunta
Fém esetén az elektromos erővonalak merőlegesen lépnek ki a felületből.
Pregunta 73
Pregunta
Pontszerű töltés köré vezető gömbhéjat helyezünk el. Az elektromos erőtér mindig gömbszimmetrikus marad, akárhova is helyezzük az üreg belsejében a pontszerű töltést.
Pregunta 74
Pregunta
Egy vezető belsejében lévő, töltést nem tartalmazó zárt üregben a térerősség zérus, függetlenül attól, hogy a vezető felületén vannak-e töltések vagy sem.
Pregunta 75
Pregunta
Az elektromos potenciális energia különbsége és az elektromos potenciálkülönbség azonos.
Pregunta 76
Pregunta
Ha elektromos térben töltést mozgatunk, akkor minden esetben változik a elektromos tér energiája.
Pregunta 77
Pregunta
Síkkondenzátor homogén elektrosztatikus terében töltést mozgatunk két pont között különböző utakon. Akkor végzünk legkevesebb munkát, ha a töltést a két pontot összekötő egyenes mentén mozgatjuk.
Pregunta 78
Pregunta
Ha kétszeresére növeljük a síkkondenzátor fegyverzeteinek felületét, akkor a kapacitás is kétszeresére nő.
Pregunta 79
Pregunta
Ha a síkkondenzátor fegyverzetei között lévő csillámlapot eltávolítjuk a kondenzátor energiája csökken.
Pregunta 80
Pregunta
A feltöltött síkkondenzátor kapacitása nem változik, ha a lemezek közé, velük párhuzamosan vékony fémfóliát helyezünk.
Pregunta 81
Pregunta
Lehetséges, hogy a kondenzátor lemezein különböző nagyságú töltések vannak.
Pregunta 82
Pregunta
Kondenzátorok soros kapcsolásából feszültségosztót hozhatunk létre.
Pregunta 83
Pregunta
Ha kondenzátor lemezei közé dielektrikumot (pl. csillámlap) helyezünk, akkor a kondenzátor kapacitása megnő, mert töltéseket juttatunk a rendszerbe.
Pregunta 84
Pregunta
A dielektrikumra - annak sérülése nélkül – jóval nagyobb elektromos tér kapcsolható, mintha a kondenzátor lemezei között légüres tér vagy levegő lenne.