Az I. világháború - fogalmak | Conjunto de Fichas

Pregunta	Respuesta
ultimátum	Valamely követelés teljesítésére fölszólító és ennek elmaradása esetén súlyos következményeket kilátásba helyező jegyzék, melyet valamely állam egy vagy több másik államhoz intéz.
villámháború	Az ellenség lerohanását követően rövid, legfeljebb néhány hónapig tartó háború.
állásháború / állóháború	Hadviselési forma. Az első világháborúban a lövészárkok (állások), illetve lövészárokrendszerek kiépítése és sikeres védelme nyomán a frontokon állóháború alakult ki, ami azt jelenti, hogy a frontvonalak hosszú időre megmerevedtek.
Schliffen-terv	A németek Belgiumon át lerohanják a franciákat, addig az oroszokat a Monarchia feltartja, utána a németek átcsoportosítják a hadsereget az oroszok ellen és győznek. A terv feltételezi: oroszok lassan fognak mozgósítani, a Monarchia serege erős. (= tulajdonképpen olyan kétfrontos háborúra készült, mely egymást követő két egyfrontos háború)
totális háború	Olyan háború, amely a hadviselő országok hadseregén túl azok teljes gazdaságát és lakosságát is mélyen érinti.
antant	Katonai-politikai szövetség az első világháborút megelőzően, és az első világháború idején. Alapítói: Nagy-Britannia, Franciaország és Oroszország. A háború idején az antant oldalán harcolt Szerbia, Olaszország, Románia és az Egyesült Államok, Oroszország viszont 1917 végén kivált a szövetségből.
központi hatalmak	Az első világháború idején Németország, az Osztrák–Magyar Monarchia, majd a hozzájuk csatlakozó Törökország és Bulgária katonai és politikai szövetsége.
anyagcsata	Az elhúzódó háború miatt óriási anyagi és emberi erőforrásokat kellett a hadviselő feleknek mozgósítani, s a győzelmet azok szerezték meg, akik ebben nagyobb tartalékkal rendelkeztek.
hátország	A hadviselő országoknak a frontvonal mögötti része.
hadigazdaság,	Háború idején a gazdaság működtetése és irányítása a hadviselés érdekeinek megfelelően: a hadiipari termelés növelése, a gazdaságirányítás központosítása. Látványosan megnő az állami szerepvállalás, irányítás a gazdaságban: pl. nyersanyagok központi elosztása, árak megszabása, a lakossági ellátásra jegyrendszer bevezetése. Új adókat vetettek ki, hadikölcsönöket vettek fel, a fedezetlen papírpénz-kibocsátás eszközét is használták.
propaganda	A propaganda latin eredetű szó (propagare), melynek jelentése: „terjeszteni”. Célja a meggyőzés, az emberek véleményének befolyásolása.
jóvátétel	A háborúk után a vesztesek által fizetendő összeg az okozott károk megtérítésére, a legyőzött államok által általában békeszerződésben vagy a fegyverszüneti megállapodásban vállalt kötelezettsége.
kisebbségvédelem	Etnikai, nemzetiségi, nyelvi, vallási csoportok identitásának, nyelvének, hagyományainak, kultúrájának megőrzése érdekében hozott intézkedések. Először az első világháború után kötelezték a nagyhatalmak a vesztes és az újonnan megalakult államokat az etnikai kisebbségek jogainak tiszteletben tartására békeszerződések, illetve külön szerződések révén.
szovjetek	Oroszországban az 1917-es forradalom idején szerveződtek munkás-, paraszt- és katonatanácsok, melyek a megalakuló Ideiglenes Kormány mellett hatalmi tényezővé váltak. A bolsevik diktatúra idején a központi hatalom végrehajtóivá váltak.
bolsevikok	Az OSZDMP egyik csoportja, mely 1905-ben megfogalmazza, hogy célja a proletárdiktatúra megteremtése. Vezetője Lenin. 1917 októberében / novemberében magukhoz ragadják a hatalmat.
mensevikek	Az OSZDMP azon csoportja, melynek célja a cári rendszer megdöntése után polgári demokratikus átalakulás - demokratikus köztársaság, demokratikus szabadságjogok megteremtése.
Anschluss	Németül „csatlakozás”. A Németországgal és az Ausztriával kötött békeszerződés ennek tilalmát fogalmazta meg.
Nemzetek Szövetsége / Népszövetség	A párizsi békekonferencia hozta létre 1919-ben, Thomas Woodrow Wilson amerikai elnök javaslatára. Fő célja a békerendszer fenntartása, a béke megőrzése. Megalakulásakor a vesztesek nem lehettek tagjai, csak később kérhették felvételüket. Az USA nem lép be a szervezetbe.
mandátumterületek	Az I. világháború után Németország gyarmatai és a Török Birodalomtól elvett arab lakosságú területek formálisan a Népszövetség irányítása alá kerültek. A Népszövetség azonban megbízást adott a győztes nagyhatalmaknak, hogy ezeket a területeket irányítsák mindaddig, amíg azok "képessé válnak" önmaguk irányítására. Így tulajdonképp csak a gyarmati terjeszkedés és uralom burkolt formája volt.
rekvirálás	Termény, állat hatósági igénybevétele bizonyos térítés ellenében, főként hadi célokra.
hadikölcsön	Kamatozó állami kötvények kibocsátása a lakosság számára a háború finanszírozását támogatandó.
kisantant	Csehszlovákia, a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság (1929-től Jugoszlávia) és Románia 1921-ben létrehozott Franciaország támogatását is élvező politikai és katonai szövetsége. Elsődleges célja az I. világháború utáni békeszerződések következtében létrejött közép-európai helyzet fenntartása, főképp a Magyar Királyság politikai és gazdasági elszigetelése, revíziós törekvéseinek letörése.

Siguiente

Az I. világháború - fogalmak

Descripción

Resumen del Recurso

Similar

	Creado por Erzsébet Bosnyákné Szűcs hace más de 6 años