4444844
Descripción
Fichas por Erzsébet Bosnyákné Szűcs, actualizado hace 10 meses
|
Creado por Erzsébet Bosnyákné Szűcs
hace casi 9 años
|
|
| Pregunta | Respuesta |
| NEOABSZOLUTIZMUS | Magyarország történelmének 1849-67 közötti időszaka, amikor Magyarországot Bécs megfosztotta minden önkormányzati jogától, Ferenc József rendeletekkel kormányzott. |
| HAYNAU KATONAI DIKTATÚRÁJA (rémuralma) | 1849-1850 Október 6. Batthyány Lajos (Pest) és a honvédsereg 13 tábornokának (Arad) és mások kivégzése. Sokakat ítéltek várbörtönre, fogházra. Minimum 40-50 ezer honvédet vittek kényszersorozottként olasz vagy cseh földre, ill. a délvidéki erődítési munkálatokhoz. |
| BACH-KORSZAK | 1851-59: - Magyarország beolvasztása a birodalomba (területének megcsonkítása) - centralizált közigazgatás (Helytartótanács, kerületek) "birodalmi reformdiktatúra" (erőszak+modernizációs reformok) |
| A KONZERVATÍVOK FÉLALKOTMÁNYOS KÍSÉRLETE (az udvar kezdeményezte megegyezési kísérlet, magyar konzervatívok tervei alapján) | 1860-61: - 1860: októberi diploma (az 1847-es állapotok visszaállítása) -1861: februári pátens (birodalmi gyűlés felállítása az egyes helyi országgyűlések fölé) - 1861: Ferenc József országgyűléseket hív össze birodalom-szerte a birodalmi képviselők megválasztására |
| PROVIZÓRIUM | 1861-65: - a magyarok birodalmi gyűlést elutasító felirata után Ferenc József feloszlatja az országgyűlést, visszatér a rendeleti kormányzáshoz, de a bécsi udvar már nem az önkényuralom fenntartását, hanem a kiegyezést tűzte ki célul - provizórium: 'átmeneti, ideiglenes állapot' |
| HÚSVÉTI CIKK (magyar kezdeményezés a kiegyezésre) | 1865: Deák Ferenc cikke - Magyarország hajlandó annyit engedni az 1848-as áprilisi törvényekből, amennyi a birodalom egységének biztosításához szükséges - tárgyalási alapnak a Pragmatica Sanctiót javasolja |
| A JOGELJÁTSZÁS ELMÉLETE | Bécs álláspontja, indoka Magyarország jogfosztására: Magyarország alkotmányos intézményeit nyílt lázadás és forradalom által elveszítette; politikai és történeti jogai megszűntek, a dinasztia meghódított tartományként uralkodik felette. |
| A NEMZETI ELLENÁLLÁS FORMÁI A NEOABSZOLUTIZMUS IDEJÉN | 1. passzív ellenállás 2. aktív, fegyveres ellenállási kísérletek 3. emigráció |
| PASSZÍV ELLENÁLLÁS | "Vezetője" (tekintélye alapján) Deák Ferenc. Alapelve a közélettől való visszavonulás; adókijátszás, nem érintkezés az abszolutizmussal együttműködőkkel. |
| EMIGRÁCIÓ | Azoknak a személyeknek az összessége, akik politikai okokból elhagyták hazájukat. Céljuk a külföldi államok és közvélemény megnyerése a magyar ügynek; támogatás szerzése egy új szabadságharchoz: aktív támogatás vagy legalább annak támogatása, hogy a magyarok ellen a Habsburgok ne kapjanak külső segítséget. |
| AKTÍV ELLENÁLLÁSI KÍSÉRLETEK | Pl. székelyföldi és dunántúli szervezkedés, merényletkísérlet Ferenc József ellen. |
| októberi diploma | 1860: Ferenc József "alkotmánya": az 1847. évi állapotok javított változata. Magyarországon felállítják az 1848 előtti intézményeket, helyreáll az országgyűlés is. A tényleges kormányzás azonban a birodalmi minisztérium hatáskörében maradt. |
| februári pátens | 1861: Ferenc József rendelete; a helyi országgyűlések fölé kétkamarás birodalmi gyűlést állít törvényhozó hatalomként343 helyből a magyaroknak 85, Erdélynek 26, a horvátoknak 9, a cseheknek 54 jutott volna. |
| felirati javaslat | elutasítja a birodalmi gyűlés tervét, de nem firtatja, hogy Ferenc Józsefet nem koronázták meg magyar királlyá, azaz királyként érintkeznek vele |
| határozati javaslat | nemcsak elutasítják a birodalmi gyűlés tervét, de Ferenc Józsefet királynak sem ismerik el |
| úrbéri pátens | A jobbágyfelszabadítást lezáró úrbéri rendelet. Valamivel kevesebb kerül a parasztok kezébe, mint 1848-ban. Az állami kártalanítást az állam kötvényekben "fizette ki""; amit nagyon hosszan elhúzódva váltottak át pénzre (sorsolással). |
| Dunai szövetség (konföderáció) | 1862-ben közzétett terve: A tagállamok (Magyarország, Horvátország, Szerbia, román fejedelemségek) közös ügyeit: külügyet, hadügyet, a vám- és kereskedelmi ügyet egy szövetségi hatóság intézné (székhelye váltakozva Pesten, Bukarestben, Zágrábban vagy éppen Belgrádban lenne), ezt pedig össz-szövetségi parlament ellenőrizné. |
| Kasszandra-levél | Kossuth nyílt levele Deák Ferenchez 1867 májusában, melyben elítélte a kiegyezést. |
| előszentesítési jog | A magyar kormány, mielőtt az országgyűlés elé terjeszt egy törvényjavaslatot, az uralkodóval jóváhagyatja. |
¿Quieres crear tus propias Fichas gratiscon GoConqr? Más información.