Petőfi Sándor

1. Főbb művek

   Nota:

   • A borozó, A helység kalapácsa, János Vitéz.
2. Álnevek

   Nota:

   • Például: Pönögei Kis Pál
3. Nemzeti Kör és Pesti Divatlap
4. Jellemzői

   Nota:

   • Egyszerű és természetes versbeszéd, népköltészet beszédmódjának és műfajainak utánzása. A népdal természetes kifejezésmódjával szólal meg.
5. Népiesség

   Nota:

   • Romantikus vonások: történelmi érdeklődés, természeteszmény, nyelvi emelkedettség, szónokias beszéd, bonyolult szerkezetek, időmértékes verselés. Klasszicista v.: művelt nyelvhasználat

Nota:

• 1845-1846

1. Versciklusok

   Nota:

   • Három versciklus; a költő figyelme saját lelki mélysége felé fordul. Népies formák és családi témák mellet (Anyám tyúkja) új poétikai formák és eszközök megjelenése.
2. Forma

   Nota:

   • Művészi kísérletezés igényének felértékelődése; időmértékes formák, kihagyás, töredékesség, hiány, szokatlan képzettársítás, látomásosság.
3. "Válságkorszak"

   Nota:

   • Az elbizonytalanodásnak köszönhetően új szerep -és világértelmezés létrejötte. Két meghatározó téma: világszabadság és eszményi szerelem
4. Költészet

   Nota:

   • Lírai személyesség, látomásos képalkotás, valamint a vallomásos jelleg fontosságának megőrzése,  

Nota:

• 1847-1849

1. Szabadságfogalom

   Nota:

   • Romantikus szabadságfogalom eszményének középponti szerepének nyomatékosítása az 1847. március 15-én Összes költemények című kötetének epigrammájával. (Szabadság, szerelem!...)
2. Szabadságeszme

   Nota:

   • Egyetemes érvényű, a romantikus személyiséget és erkölcsöt átható vezérelv. Egyén-, nemzet -és világszintű, társadalmi és politikai vonatkozású témák. Célja az "általános boldogság korának" megvalósítása.
3. Eszmei keretek

   Nota:

   • Az eszmei keret különféle vetületeinek megjelenése a forradalmi és szerelmi költészetben, a tájlírában, valamint a forradalom és a szabadságharc társadalmi, politikai, katonai eseményeihez közvetlenebbül kapcsolódó költeményekben.

1. Jövő

   Nota:

   • Az egyén szabadságának megvalósítása a szabadság világméretű kiterjesztésével.
2. Szerep

   Nota:

   • Látnoki, váteszi szerep, a lírai én a közösség tagja, vezetője, kiválasztott személy.
3. A jó és gonosz harca

   Nota:

   • Világméretű erkölcsi-fizikai harc; jók a gonoszak ellen. A jók győzelmével magasabb rendű lét, a szabadság kiterjesztésével célt ér az emberiség történelme, megvalósul a földi üdvösség kora. (Az ítélet)
4. Látomásos képek

   Nota:

   • Bibliai motívumokkal való kapcsolat, bibliai történetek újraírása, próféciák hangjához hasonló beszédmód. Petőfi látomásos jövőképe az e világi, földi létre irányul.

1. Költészet

   Nota:

   • Udvarló és hitvesi költészet életrajzi hitelességű élmények nyomán.
2. Szendrey Júlia

   Nota:

   • Személyesebb, egyénibb hangvétel a mögöttes élmény miatt. (Reszket a bokor, mert...)
3. Szerelmi ódák és elégiák

   Nota:

   • Romantikus személyiség előtérbe helyezése. (Szeptember végén, Minek nevezzelek?) Tematikusan és motivikusan esetenként összekapcsolódnak a forradalmi látomásköltészet verseivel is. (Beszél a fákkal a bús őszi szél...)

1. Lírai személyesség

   Nota:

   • A természet és szabadság egymásban megtapasztalható élménye. (Az Alföld, A csárda romjai)
2. Szabadság

   Nota:

   • A szabadság természetben megélhető vonatkozásai. (A Tisza, A puszta télen, Szülőföldemen, Kiskunság)
3. Lírai személyiség

   Nota:

   • A tájat szemlélő-felidéző lírai személyiséget csodálattal tölti el a természet rendje, változatossága és ereje. Végtelenségébe, tágasságába otthonosan olvad bele.

1. Téma

   Nota:

   • Petőfi Sándor lírája közvetlenebbül kapcsolódott konkrét társadalmi és politikai, valamint katonai eseményekhez.
2. Szabadságfogalom

   Nota:

   • Petőfi szabadságfogalma a társadalmi modernizáció, valamint a nemzeti függetlenség jelentéskörére konkretizálódik.
3. Március 15.

   Nota:

   • Versei kifejezik társadalmi elkötelezettségét, kitüntetett szerepet vesz fel a március 15-ei eseményekben: élet és költészet összefonódása. (Nemzeti dal)
4. Elszigetelődés

   Nota:

   • A költő királyellenessége és politikai-költői radikalizmusa következtében 1848. március végére elszigetelődött. Következménye: költői szerepfoglalásának és önértelmezésének válsága.
5. Művek

   Nota:

   • Az apostol, 1848 (elbeszélő költemény) A hegyek közt, Pacsirtaszót hallok megint (személyes létszféra költészetből való kiszorulásának panaszolása) Szörnyű idő (katonai összeomlás)