A Föld felszínét felépítő szilárd kőzetburok darabokból, kőzetlemezekből áll.
A kőzetlemezek elmozdulásának oka a Föld belső hője miatt működő magmaáramlások a lágy köpenyben (asztenoszférában).
Két szárazföldi vagy két óceáni kőzetlemez között játszódik le. A távolodó mozgás miatt hasadékok keletkeznek (Atlanti-hátság, Afrikai-hasadékvölgy).
Kisebb erősségű földrengések és hasadékvulkánok alakulnak ki.
Közeledő lemezmozgás
két óceáni kőzetlemez
Nota:
Az egyik kőzetlemez alábukik és beolvad az asztenoszférában. Földrengések és rétegvulkánok, vulkáni hegységek keletkeznek.
óceáni és szárazföldi kőzetlemez
Nota:
Az óceáni kőzetlemez alábukik és beolvad az asztenoszférában. Földrengések és rétegvulkánok, vulkáni hegységek (pl. Andok) keletkeznek.
két szárazföldi kőzetlemez
Nota:
Alábukás és beolvadás nem történik. Földrengések és gyűrt hegységek keletkeznek (pl. Eurázsiai-hegységrendszer: Alpok, Kárpátok, Himalája).
(Egymás mellett) Elcsúszó lemezmozgás
Nota:
Jellemzően két szárazföldi vagy két óceáni kőzetlemez között játszódik le. Elsősorban földrengések alakulnak ki a kőzetlemezek elmozdulása miatt.
Például Szent-András-törésvonal (óceáni és szárazföldi lemezszegély!)