A motiválás alapvető eszköz az egészségnevelésben, – mert a betegvezetés hatékonysága a környezeten múlik.
A – Mindkét tagmondat igaz, és van összefüggés közöttük.
B – Mindkét tagmondat igaz, de nincs összefüggés közöttük.
C – Az első tagmondat igaz, a második hamis.
D – Az első tagmondat hamis, a második igaz.
E – Mindkét állítás hamis.
Az egyéni életmód és életvitel alapjában meghatározza az egészségmagatartást, – mert az egyénnek nagy felelőssége van a saját életvezetésében.
Az alapérzelmeket kísérő arckifejezéseket egyetemesnek tekinthetjük – mivel a még nagyon távoli kultúrákból származó emberek is ugyanúgy értelmezik a fényképen látott arcok érzelmeit.
A fejlődés tekintetében beszélhetünk kritikus vagy szenzitív periódusokról, – mivel ezekben a kritikus vagy szenzitív periódusokban be kell következnie bizonyos eseményeknek ahhoz, hogy a fejlődés folyamata ne károsodjon.
Piaget szerint a gyermek a világ működésére vonatkozó sémákat alkot, – ezért az új információt a már meglevő sémái segítségével kisérli meg megérteni.
A sztereotípiák önfenntartó jellegűek, – mert a séma alapú feldolgozásból erednek és a sémákat nehezen változtatjuk meg
Az életminőségre csökkenő figyelem irányul, – mert nő a betegségeken belül a krónikus betegségek aránya.
A genetikailag károsodott magzatok kiszelektálása művi abortusz formájában erkölcsileg automatikusan elfogadható – hiszen a természet is végez ilyen szelektálást spontán vetélés formájában.
A passzív és aktív eutanázia között elvileg nincs lényegi morális különbség – hiszen mindkét esetben a szándék (a szenvedéstől való megkímélés) és a végeredmény (a beteg halála) is ugyanaz
Az egészségnyereség több egészségügyi kiadást eredményez – mert következménye az életkor meghosszabodása, ami az időskori ellátás költségeit emeli.
Az egészségügyi közvetítői eljárásban egy semleges harmadik személy segítséget nyújt a jogvitában érintett feleknek ahhoz, hogy a vitájukat olyan megállapodással zárják le, amelyek feltételeit mindketten elfogadhatónak tartják – mert ez így időben és költségvonzataiban a legkedvezőbb megoldás
Az „egészségügyben dolgozó” egészségügyi szakképzettséggel rendelkezik – ezért magasabb a fizetési besorolása az „egészségügyi dolgozónál”.
A posztmodern társadalomban a testi jegyek lesznek a közösséghez tartozás jelei – az életstílus-közösségek és a hagyományos értékrend felszámolása miatt.
Sok higiénés szokás (köpködés, kézmosás, tisztálkodás) a XIV.-XVIII. században alakul ki – az elit tagjaival szembeni társadalmi elvárásként és a társadalmi-uralmi rendszer elfogadtatásának eszközeként.
A „jóléti állam válsága” a 80-as években kezdődött – az olajválság és a gazdasági növekedés lelassulása miatt.
