Milyen típusú gliasejt biztosít mielin-hüvelyt a pályákat alkotó axonok számára?
oligodendrocyta
asztrocyta
Schwann sejt
szatellita-sejt
Mi jellemző az akciós potenciálra?
a Na+ gyors sejtbe áramlása miatt a membrán depolarizálódik
a Na+ gyors sejtbe áramlása miatt a membrán repolarizálódik
a K+ kiáramlása miatt a membrán repolarizálódik
a K+ gyors kiáramlása miatt a membrán depolarizálódik
A neuron melyik részét tartalmazza a sejtmagot?
dendrit
szóma
axon
szinaptikus végbunkó
Melyik képes a következő anyagok közül a legkevésbé áthaladni a vér-agy gáton?
víz molekula
nátriumionok
glükóz
fehérvérsejtek
Milyen típusú gliasejtek védekeznek a vér-agy gát mögött?
a mikrogliák
az asztrociták
a Schwann sejtek
a szatellita-sejtek
Milyen kétféle makromolekula a fő összetevője a mielin-hüvelynek?
szénhidrátok és lipidek
fehérjék és nukleinsavak
lipidek és fehérjék
szénhidrátok és nukleinsavak
Melyik az az ion, amely a neuronba belépve a sejt membránjának depolarizációját okozza?
nátrium
klorid
kálium
foszfát
Mikor nyílnak ki a feszültségfüggő Na+-csatornák?
nyugalmi potenciál alatt
küszöbpotenciál kialakulásával
repolarizációkor
. túllövéskor
Mikor nyílik a ligandumkötő-csatorna a membránban?
ha a Na+-ionok koncentrációja növekszik a sejtben
ha az ingerületátvivő anyag (neurotranszmitter) bekötődik
ha növekedik a K+-ionok koncentrációja a sejtben
ha a membrán depolarizálódik
Mire reagál a mechanikus-csatorna?
fizikai ingerre
kémiai ingerre
az ellenállás növekedésére
az ellenállás csökkenésére
Az alábbi feszültségek közül melyik érték mérhető a relatív refrakter periódus alatt?
+30 mV
0 mV
-45 mV
-80 mV
Az alábbiak közül melyiken terjed leggyorsabban az akciós potenciál?
egy vékony, csupasz axon
egy vékony, velőhüvelyes axon
egy vastag, csupasz axon
egy vastag, velőhüvelyes axon
Mekkora membránpotenciál-változás szükséges ahhoz, hogy a posztszinaptikus potenciálok összeadásával akciós potenciál generálódjon?
+15 mV
+10 mV
-15 mV
Egy csatorna nyílik egy posztszinaptikus membránon, amely negatív töltéstöbbletet idéz elő a sejtbe. Milyen típusú potenciálváltozás alakul ki?
depolarizáló
repolarizáció
hiperpolarizáló
nem polarizálódó
Milyen ingerületátvivő anyag szabadul fel az ideg-izom szinapszisban (neuromuszkuláris apparátusban)?
norepinefrin
szerotonin
dopamin
acetilkolin
Milyen típusú receptort igényel egy végrehajtó(effektor) fehérje, hogy egy jelet alakítson ki a sejtbe?
biogén amin
ionotróp receptor
kolinerg rendszer
metabotróp receptor
Az alábbi ingerületátvivő anyagok közül melyik kapcsolódik kizárólag a gátláshoz?
GABA
glutamát
Hol nem borítja velőshüvely az idegrostokat?
a kezdeti szakaszon (az axoneredésnél)
a befűződés helyén
a végfácskánál
a befűződések között
19. Melyek az idegsejtek nyúlványai?
plazmatikus nyúlvány
dentinek
velőshüvelyek
axonok
Mi jellemző az idegrostra?
minden esetben velőshüvely borítja
a velőshüvellyel borított részen az axon közvetlenül érintkezik az idegszövet sejtközötti állományával
mindig egy axont vesz körül a többrétegű membránréteg
a velőshüvely folyamatosan borítja az axont
Mi jellemző a gátló szinapszisra?
ingerületátvivő anyaga az acetilkolin
az ingerületátvivő anyag hatására a fogadó membrán nagy mennyiségű Cl-iont enged a sejtbe
az ingerület elektromos impulzus útján terjed a szinaptikus résben
a sejtben megnőtt negatív töltések hatására a membrán polarizálódik
Melyik része egy idegsejtnek?
sejttest
dentin
neuron
Melyik jellemző a gátló szinapszisra?
főleg a sejttesten található
a szinaptikus késés nem jellemzi
ingerületátvivő anyaga a glicin is lehet
kémiai és elektromos szinapszis is lehet
Melyik igaz a serkentő szinapszisokra?
a sejttesten találhatók általában
-90 mV-ról -120 mV-ra változik a membrán polaritása
kémiai anyagok az ingerületet nem közvetítik
a membrán polaritását csökkentik
ingerületátvivő anyagokkal működik
serkentő szinapszis
gátló szinapszis
mindkettő
egyik sem
a posztszinaptikus membrán depolarizálódik és akciós potenciált képez
benne az ingerületvezetés lelassul
átvivő anyaga a noradrenalin és az acetilkolin
dinamikusan változó képződmények
a posztszinaptikus membránon keresztül intenzív kloridion-beáramlás történik
csak axon és dendrit között jöhet létre
a posztszinaptikus membrán az ingerület hatására kissé túlpolarizálódik
a Cl- kiáramlása a sejtből döntő jelentőségű a működésben
a depolarizáció irányába változtatja meg a membránpotenciált
ingerületátvivő anyaga a gamma-aminovajsav
működése során energiaátalakulás nincs
szinaptikus hólyagjai endocitózissal ürülnek
a sejttesten gyakrabban fordul elő, mint a dendriteken
csak egy irányba ad át ingerületet
csökkenti a membrán két oldala közötti feszültséget
ingerületátvivő anyagai az axonvégződésnél képződnek
membránjai között 20-30 nm a távolság
értéke mindig -70 mV
nyugalmi potenciál
akciós potenciál
a sejtben növekedhet a Na+ koncentrációja
az idegsejtekre jellemző
a membrán végig polarizált állapotban van
növényi sejtekben megfigyelhető
okozója a kationok és az anionok egyenlőtlen eloszlása
a membrán Na+-áteresztőképessége csekély
fenntartásához ATP szükséges
aktív potenciál
kálium-ionok sejtközötti térbe történő kiáramlása jellemzi
időtartama alatt az idegsejt nem ingerelhető
a nátrium-ionra nézve végig nagy a sejtmembrán áteresztő képessége
időtartama alatt a Na-K pumpa állandóan működik
gyors passzív iontranszport jellemzi