Created by Bence Hosnyánszki
almost 7 years ago
|
||
Question | Answer |
kettős fejedelemség | Olyan hatalmi rendszer, amelyben az egyik vezető a tényleges hatalmat gyakorló világi, katonai uralkodó (gyula), a másik a vallási vezető (kende). |
törzsszövetség | Lovas népek társadalmi egysége, amit a család, a nagycsalád, a nemzetség, törzs alkotott. Amikor a magyarság Etelközbe érkezett, 7 különböző törzs kötött szövetséget (vérszerződés) |
nemzetség | Tagjai azonos őstől származtatták magukat, rokonságukat apai ágon tartották számon. Egy nemzetség létszáma kb. 1000 fő volt. |
honfoglalás | Árpád vezetésével a magyarok 895-900 között foglalták el a Kárpát-medencét |
kalandozások | A magyar törzsek Kárpát-medencén kívülre vezetett zsákmányszerző hadjáratok. 955-ben az augsburgi vereség vetett véget a nyugati hadjáratoknak. |
Királyi vármegye | A Magyar Királyság területi alapú közigazgatási egysége, amelyeket a királyi várak körül szerveztek meg. A vármegye a királyi birtokok mellett magába foglalta az egyházi és magánbirtokokat is. Élén a megyésispán állt, aki a király nevében gyakorolta hatalmát. |
ispán | Királyi tisztviselő a vármegyék élén, aki a király nevében bíráskodott, katonai feladatokat látta el és beszedte az adókat. |
várjobbágy | A királyi vármegyék egyik katonaeleme, aki csak hadi szolgálattal tartozott a várbirtokból kapott szolgálati birtokáért és az ispán vezetésével vonult hadba. |
Várispánság | A királyi várak és a hozzájuk tartozó királyi birtok, amely élén a várispán állt. A várispánság a királyi vármegye része. Az ispán alárendeltjei a várnépek, akik a vár ellátását biztosították és a várjobbágyok, akik feladata a katonáskodás volt. |
tized | A középkori Európában az egyháznak fizetett adófajta, a termés 1/10-e. |
Hiteles hely | A középkorban az oklevelek kiadására, hitelesítésére és megőrzésére létrehozott hivatal, "közjegyzőség". |
kancellária | Királyi intézmény, amelynek legfontosabb feladata az írásbeliség (királyi levelezés, oklevelek kiadása, törvények megfogalmazása) lebonyolítása. |
báró | Az országos főméltóságokat betöltő nagybirtokosok Magyarországon a 13-15. században. A tisztségeket a király adományozta, saját hadseregükkel (bandérium) vonultak hadba. |
szerviens | Szabad ember, aki földbirtokkal és szolgákkal rendelkezett, csak a királynak szolgált és csak ő bíráskodhatott felette. A birtokadományozások következtében a bárók veszélyeztették a szerviensek helyzetetét. |
Regálé | Az államkincstárt illető, királyi felségjogon szedett jövedelmek. Fontosabb regálék: urbura vagy bányajövedelem, a kitermelt ércek (arany, ezüst, réz) után fizetendő illeték neve, pénzverés joga, sómonopólium. |
Kamara haszna | A pénz rendszeres és kötelőző beváltásából származó jövedelem az Árpád-korban. Alapja a pénzkibocsájtás királyi felségjoga. |
Aranybulla | II. András 1222-ben, Székesfehérvárott kiadott, aranypecséttel ellátott királyi dekrétuma, amely a bárók, szerviensek és várjobbágyok jogait biztosította. Azt az arany pecsétet is jelenti, mellyel a magyar királyok megerősítették fontosabb okmányaikat. |
"Új berendezkedés" politikája | II. András (1205-1235) birtokadományozó politikájának elnevezése. A királyi hatalom alapját jelentő birtokok adományozása révén csökkentek a királyi jövedelmek és a királyi hatalom tekintélye. |
Andreanum | Az Erdélyben élő szászok számára, II. András által 1224-ben adományozott kiváltságok elnevezése. Biztosította a szászok függetlenségét a vármegyei szervezettől, saját vezetőjük volt, a szebeni ispán. |
Familiaritás | A tatárjárás egyik társadalmi következménye. Sajátos kapcsolat, függőségi viszony. A kisebb birtokos a nagyúr szolgálatába állva annak tágabb értelemben vett családjához (famíliájához) tartozott. Részt vett ura birtokának igazgatásában, szolgált hadseregében, ezért védelmet és természet- vagy pénzbeli juttatásokat kapott. |
Nemesi vármegye | A magyar közigazgatás alapvető területi egysége. A vármegye alapja a 13. századtól már nem a királyi birtok, hanem a megye birtokosainak közössége, amely önkormányzati jogokkal rendelkezett. |
Tartományúri hatalom | A 13. század végén alakult ki, amikor a bárók már egész országrészeket birtokoltak, kisajátítva az uralkodói jogokat. Saját udvartartással, hadsereggel és önálló külpolitikával rendelkeztek. |
Dukátus (hercegség) | A Magyar Királyságon belül a trónörökös kormányzása alatt álló területek. Jellemzően az ország peremterületein alakultak ki, pl.: Bihar, Nyitra. I. András nevéhez köthető, aki az újabb trónviszályok elkerülése végett hozta létre öccse (I. Béla) számára. |
Want to create your own Flashcards for free with GoConqr? Learn more.