Újkor - egyetemes

Description

Flashcards on Újkor - egyetemes, created by Erzsébet Bosnyákné Szűcs on 22/04/2018.
Erzsébet Bosnyákné Szűcs
Flashcards by Erzsébet Bosnyákné Szűcs, updated more than 1 year ago
Erzsébet Bosnyákné Szűcs
Created by Erzsébet Bosnyákné Szűcs over 6 years ago
357
0

Resource summary

Question Answer
felvilágosodás A 17-18. század eszmeáramlata, amelynek képviselői szerint az ész / a tapasztalatra épülő ész segítségével mind az egyes ember, mind a társadalom megismerhető, átalakítható, jobbá tehető. Angliában alakult ki, de az európai kontinensen a francia felvilágosult gondolkodók hatása vált a legerősebbé.
az ember természetes jogai Az emberrel veleszületett jogok, melyek az államok kialakulása előtt is megillették az embereket: ilyen az élet, a szabadság, a tulajdon és ezek megvédésének joga.
társadalmi szerződés A felvilágosodás államelméletében emberi társadalom és az állam kialakulásának elmélete. 1. társulási szerződés: közösséggé, társadalommá szerveződés 2. alávetési szerződés: az államhatalom létrehozása a természetes jogok egy részéről való lemondással - a nép engedelmeskedik, az uralkodó / kormányzat jó kormányzást és biztonságot ígér.
szuverenitás Állami főhatalom: az államnak saját területe felett mindenre és mindenkire kiterjedően gyakorolt hatalma, valamint más államoktól és a nemzetközi szervezetektől való teljes függetlensége.
népszuverenitás (népfelség) Az állami, kormányzati hatalom néptől való eredeztetése. A nép a hatalmát a népképviselet (választott képviselők, tisztségviselők) által vagy közvetlenül gyakorolja.
hatalmi ágak megosztása Az állami hatalom törvényhozó, végrehajtó és bírói / igazságszolgáltatói hatalomra osztása, ezek egymástól való elválasztása; másrészt egymás kölcsönös ellenőrzése, mely meggátolja a hatalom kisajátítását, a hatalommal való visszaélést, a zsarnokságot.
tolerancia elfogadása annak, hogy mások másképpen gondolkodnak
természetjog A felvilágosodás idején megerősödő jogi felfogás, melynek lényege, hogy a történetileg változó, ember (állam) által alkotott tételes, pozitív joggal (törvénnyel) szemben feltételez egy magasabb, változatlan, örök, az ember természetéből fakadó jogot, mely az ész által mindenki számára megismerhető. Ez segítette elő az emberi jogok megfogalmazását.
Függetlenségi Nyilatkozat A 13 észak-amerikai angol gyarmat adja ki 1776. július 4-én. Részei: 1. alapvető emberi jogok felsorolása 2. sérelmek megfogalmazása - okuk a király 3. függetlenség kimondása. A felvilágosodás hatását mutatja: alapvető emberi jogokra hivatkozik, ellenállás jogáról beszél a népszuverenitásra / társadalmi szerződésre hivatkozva.
alkotmány Az államszervezet felépítésére és működésére, az állampolgárok jogaira és kötelességeire vonatkozó alaptörvény - norma jellegű, kikényszeríthető.
USA alkotmánya Alappillérei: 1.republikanizmus 2.föderalizmus 3.hatalmi ágak szétválasztása, egymás kölcsönös ellenőrzése (fékek és ellensúlyok rendszere) Az 1791-es kiegészítések fogalmazzák meg az emberi jogokat.
föderatív állam Központi államszervezetre épülő államszövetség, melyben a tagállamok bizonyos kérdésekben önkormányzattal rendelkeznek.
felvilágosult abszolutizmus A felvilágosult abszolutizmus a peremzónák kísérlete a gazdasági, társadalmi, államszervezeti viszonyok korszerűsítésére, a régi (feudális) rendszerük lényegi vonásainak megváltoztatása nélkül. A felvilágosult abszolutizmus uralkodói országuk elmaradottságát felismerve, a nagyhatalmi szerep megtartása vagy megszerzése érdekében vállaltak bizonyos polgári színezetű reformokat, hogy ezekkel Európa legfejlettebb államaihoz felzárkózzanak. Kormányzati forma, mely a 18. században jött létre. Az uralkodók felülről, rendeletekkel végrehajtott reformokkal próbálták államaikat modernizálni. Uralkodói eszményük továbbra is az Isten kegyelméből eredeztetett uralkodói hatalom.
Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata 1789. augusztus 26-án a francia alkotmányozó nemzetgyűlés fogalmazta meg a majdani alkotmány elvi bevezetőjeként. Az emberi és állampolgári jogok gyűjteménye, magyarázata.
polgári szabadságjogok egyéni ( élethez, szabadsághoz, tulajdonhoz, törvény előtti egyenlőséghez való jog) és kollektív szabadságjogok (szólás-, sajtó-, lelkiismereti szabadság, egyesülési és gyülekezési szabadság)
diktatúra A diktatúra az állami hatalomgyakorlásnak egy formája. Valamely személynek vagy csoportnak az állam korábbi törvényeit figyelmen kívül hagyó, azokat erőszakkal vagy megtévesztéssel megváltoztató, erőszakszervezetekre támaszkodó, korlátlan hatalma.
terror A terror ("ijedtség, rettegés, rémület") a nyílt erőszak alkalmazása, melynek célja a megfélemlítés.
emigráció "Kivándorlás": a haza elhagyása politikai, gazdasági vagy vallási okokból.
bonapartizmus Olyan egyszemélyi diktatúra, melynek jellegzetessége a széles körű támogatottság, melynek oka: kiábrándulás a politikai csoportok civakodásából, vágy a rend, a béke után, egy rendkívüli ember után, aki képes megteremteni a nemzeti egységet és nagyságot.
alkotmányos monarchia Az államfői tisztséget az örökletes hatalmú uralkodó tölti be, de megvalósul a hatalmi ágak szétválasztása. A törvényeket a parlament alkotja, és a parlament ellenőrzi a törvények végrehajtásáért felelős kormányt. A parlament képviselőit a választójoggal rendelkező állampolgárok választják. A király jogköre a parlamenti többség bizalmát élvező miniszterelnök kinevezésére, a törvények kihirdetésére (legtöbbször halasztó vétójoggal) és a reprezentációra korlátozódik - („a király uralkodik, de nem kormányoz”). Az igazságszolgáltatás független.
cenzusos választójog A vagyoni, jövedelmi és / vagy műveltségi cenzus dönti el, ki az, akinek van és ki az, akinek nincs szavazati joga.
forradalom Általános értelemben: valaminek - viszonylag - rövid idő alatti, gyors és mélyreható, gyökeres változása pl: mezőgazdasági, ipari, tudományos, kommunikációs forradalom. Politikai értelemben: a politikai rendszereket megváltoztató, tömegeket megmozgató polgárháborús esemény.
jogegyenlőség Az a (jogi) elv, amely szerint az államnak minden polgárát egyenlő jogok illetik meg, s a törvény előtt minden állampolgár egyenlő.
Szent Szövetség 1815 szeptemberében I. Sándor orosz cár, III. Frigyes Vilmos porosz király és I. Ferenc osztrák császár szövetséget hoztak létre (Szent Szövetség, melyhez a későbbiekben szinte minden állam uralkodója csatlakozott) az országaikon belüli forradalmi megmozdulások megfékezésére s ebben egymás megsegítésére.
bojkott Kirekesztés, kizárás, kiközösítés. Jelentheti például valamilyen árucikkek kirekesztését, kizárását egy adott országból.
restauráció Valamely bukott társadalmi-politikai rendszer, illetve trónfosztott uralkodócsalád hatalmának visszaállítása.
kontinentális zárlat Napóleon által az európai államokra kiterjesztett rendelkezés 1806-tól, mely szerint tilos Angliával kereskedni, angol gyarmatárut fogadni.
Szent Szövetség Eredetileg orosz- porosz- osztrák szöv., de később az angolok, törökök és a pápa kivételével minden európai uralkodó csatlakozott hozzá. Célja az európai forradalmak elleni közös fellépés, a korabeli politikai viszonyok fenntartása. 1849-ig működik, de egyre többen lépnek ki belőle addig is.
szabad verseny a piaci verseny szabadságát hirdető, az állami beavatkozást elutasító gazdaságpolitika
Show full summary Hide full summary

Similar

GCSE PE - 2
lydia_ward
Women in Nazi Germany - Flashcards
Louisa Wania
Biology AQA 3.1.3 Osmosis and Diffusion
evie.daines
History- Home Front WW1
jessmitchell
B7: Further Biology
Matthew Law
Practice For First Certificate Grammar I
Alice McClean
SMART School Year Goals
Alice McClean
GCSE CHEMISTRY UNIT 2 STRUCTURE AND BONDING
ktmoo.poppypoo
Key Biology Definitions/Terms
courtneypitt4119
GCSE Chemistry C1 (OCR)
Usman Rauf
GRE Verbal Reasoning Vocabulary Flashcards 3
Sarah Egan