Created by Martin Hauser
almost 3 years ago
|
||
Question | Answer |
XII. táblás törvények | Jórészt már nem tettek különbséget patrícius és plebejus között. A származás helyett a vagyoni különbség számított a büntetések kiszabásánál. Szigorúan védték a magántulajdont, a családfőnek szinte korlátlan hatalma lett. Megtalálható a szemet szemért elv, azaz a talio elv is. |
Adóbérlés rendszere | Amikor valaki egy összegben fizette ki a behajtani kívánt adót az államnak, s utána annak többszörösét szedte be. |
Adósrabszolgaság | A társadalmi függőség egyik formája, amikor az adósságát visszafizetni képtelen szabad ember elvesztette szabadságát és a hitelező hatalma alá került. |
Amfiteátrum | Egy köralakú épület, ahol különböző előadásokkal, fellépésekkel szórakoztatták a jelenlévőket. Ilyen műsor volt az állatviadal, a gladiátorjátékok, a zenés műsorok, stb. |
Antik proletariátus | Új társadalmi réteg volt Rómában, melyet az elszegényedett parasztok alkottak, akik a városokba költöztek, hogy alkalmi munkát találjanak. Pénzszerzés céljából áruba bocsátották szavazataikat. |
Cenzor | A cenzorok végezték a vagyonbecslést, a római lakosság öt vagyoni csoportba való besorolását és az adókivetést. Létszámuk kettő volt. |
Cirkusz | Elnyújtott ellipszis alapú épület / pálya, ahol ló- és kocsiversenyeket tartottak. Róma legnagyobb pályája a Circus Maximus volt. |
Colonia | A Róma által, Itália területén elfoglalt település, római jogú város. |
Consul | A consul állt az állam élén, az övé volt a legfőbb politikai hatalom. Békeidőben a consul irányította, kormányozta a városállamot, háború esetén pedig a hadsereget vezette. A consulok létszáma kettő volt. |
Dictator | Politikai tisztség, a consul nevezte ki rendkívüli vészhelyzet esetén. A megbízatás maximum hat hónapra szólt, s a tisztség betöltője később sem volt felelősségre vonható, hiszen jogosan kapott hatalmat, hatásköre pedig korlátlan volt. |
Első pun háború | A rómaiak és a punok között robbant ki (Kr. e. 264-241)-és Szicília birtoklásáért folyt. Végül Róma került ki győztesen. Megkapta Szicíliát, ahol megszervezték az első provinciát (tartományt). Lakói adót fizettek a római államnak, s egy helytartó, a proconsul irányította e részeket. |
Első triumvirátus | Crassus, Pompeius és Caesar szövetsége (Kr. e. 60). Céljuk az volt, hogy magukhoz ragadják a vezető tisztségeket. Caesar consul lett, és Gallia helytartója. Crassus kapta meg a keleti részeket, Syriát, Pompeius a nyugatot, Hispaniát. A szövetség Crassus halálával bomlott fel, amit Caesar és Pompeius vetélkedése követett. |
Etruszkok | Itália területén éltek, s a Kr. e. 10. században telepedtek meg. Törzsterületük Itália nyugati partvidékén, főként a Tiberis folyótól északra feküdt. Az általuk benépesített területet nevezzük Etrúriának. |
Forum Romanum | Központi hely Rómában, ami egyszerre volt a politikai élet központja, szentélykörzet és piac. |
Harmadik pun háború | A rómaiak és a punok között robbant ki (Kr. e. 149-146). A cél a punok és Karthágó megsemmisítése volt. Az ok az volt Karthágó engedély nélkül folytatott háborút (magát védte egy külső támadás ellen). Róma ezután földig rombolta a pun központot és létrehozták Africa provinciát. |
Hunok | Kelet-Ázsia felől, nyugat felé vándorló nép. Tulajdonképpen a hun vándorlás indította be a népmozgást (a többi nép a hunok elől menekülve érkezett Európába). A hunok Kr. u. 451-ben törtek be Rómába, de a catalaunumi csatában még feltartóztatták őket. |
Itália | A Földközi-tenger medencéjében fekszik, egy kedvező és központi helyen. Tagolatlan partvidékei kevésbé kedveztek a hajózásnak, a félsziget kiterjedt medencéi (pl. Etrúria, Latium) viszont jó lehetőséget biztosítottak a földművelésnek és az állattartásnak. |
Kliensek | Sajátos helyzetű társadalmi réteg volt Rómában, akiket pártfogoltaknak is nevezünk. A kliensek körét főleg az elszegényedett patríciusok alkották, akik a gazdagabb patríciusoktól függtek, s őket szolgálták. Földért és védelemért cserébe szavazatukkal támogatták a patríciust. |
Latinok | A Kr. e. 2. évezredben érkeztek Itáliába, s a Tiberis folyótól délre telepedtek le Latium területén. Rómát is a latin, illetve a szabin törzsek alapították. |
Limes | Védelmi vonal természetes és mesterséges akadályokkal, ami a Római Birodalmat védte a külső támadásokkal szemben. Természetes akadályok voltak a folyók, nagyobb vízterületek, mocsarak, hegyek, stb., mesterséges akadályok voltak az őrtornyok, árkok és erődök. |
Lovagrend | Új társadalmi réteg volt, melyet az adóbérlettel foglalkozó gazdag kereskedők alkottak, akik nem vettek részt a politikai életben. |
Második pun háború | A rómaiak és a punok között robbant ki (Kr. e. 218-201). A punok bosszút akartak állni. Hannibál északról tört Itáliára, s átkelt az Alpokon. Kr. e. 219-ben a Cannae-i csatában legyőzte a rómaiakat. Ezután Cornelius Scipio csapataival átkelt Afrikába, ahol Zámánál, Kr. e. 202-ben legyőzte Hannibált. |
Második triumvirátus | Lepidus, Antonius és Octavianus szövetségét nevezzük így (Kr. e. 43). Céljuk Caesar örökségének fenntartása volt, illetve az, hogy leszámoljanak gyilkosaival. A szövetség Lepidus lemondatásával bomlott fel, amit Antonius és Octavianus harca követett. |
Milánói edictum | Constantinus császár által, Kr. u. 313-ban kiadott oklevél, ami szabad vallásgyakorlást engedélyezett a Római Birodalmon belül. |
Népgyűlés | Minden római polgár a tagja lehetett, azonban kezdetben csak a patríciusok számítottak polgárnak, így politikai jogokkal is csak ők rendelkeztek. Rómában többféle népgyűlés működött (vagyoni és területi alap). |
Néptribunus | Az első plebejus tisztség. Számuk egyről, idővel tízre nőtt. A néptribunus személyében sérthetetlen volt, tehát nem lehetett neki ártani, illetve vétó joga volt, azaz megvétózhatta (érvényteleníthette) a plebejusokat sértő törvényeket, intézkedéseket. |
Patríciusok | Társadalmi csoport, a vezető réteg Rómában. Elsősorban gazdag földbirtokosok voltak, kezdetben ők katonáskodtak, mert a hadi felszerelés (lovak, harci kocsi) drága volt, s politikai tisztségeket is csak ők viselhettek, mivel a plebejusok sokáig nem számítottak polgárnak. |
Plebejusok | Ők alkották a római társadalom alsóbb csoportját. A plebejusok körébe főleg parasztok, kereskedők és kézművesek tartoztak. Szabadok voltak, viszont politikai jogokkal nem rendelkeztek. Szerepük idővel azonban megnőtt. |
Praetor | A consulok helyettesei voltak, s feladatuk a városi rend fenntartása és a bíráskodás volt. Számuk kezdetben egy majd nyolc lett. |
Princeps senatus | Tisztség, a szenátus első embere, aki a többi tag előtt adhatta le szavazatát. Elsőként Octavianus töltötte be a tisztséget. Célja a tagok befolyásolása volt. |
Principátus | Köztársasági formákkal (intézményekkel) leplezett egyeduralom. Ez egy állami berendezkedés volt, ami egy tisztség, a princeps senatus után kapta a nevét. |
Proconsul | A provinciák helytartója, irányítója. |
Propaganda | Célja bizonyos nézetek elterjesztése, a befogadók meggyőzése, véleményük befolyásolása. Leginkább a politika területén jellemző. |
Provincia | Tartomány, Róma által, Itália kívül elfoglalt terület. |
Római istenek | Nézd meg az összefogaló táblázatot. |
Spartacus-féle felkelés | Rabszolgafelkelés, ami a rossz körülmények és a társadalmi bizonytalanság miatt robbant ki (Kr. e. 73–71). A főként a zsoldosokból álló légiók verték le. A légiók élén álló hadvezérek Crassus és Pompeius voltak, akik befolyása a lázadás leverése révén megerősödött. |
Szenátus | Róma legfontosabb szerve, testülete volt, amit vének tanácsának is nevezünk. Tagjai a legtekintélyesebb patríciusok lehettek, s számuk kezdetben 100 majd 300 lett (később mégtöbb). A szenátus irányította a bel- és külpolitikát, a pénzügyeket, illetve a törvényeket is itt hozták. |
Úthálózat | A római utak rendkívül tartósak. Építésük során több réteg követ helyeztek egymásra a nagyobbaktól kezdve a kisebbekig, végül lapos kövekkel fedték. Kialakításuk domború volt, s az utak mentén vízelvezető árkok futottak. |
Vandál | Népcsoport, ami Afrikában rendezkedett be. A vandálok Kr. u. 455-ben feldúlták Rómát. A mai napig használt vandalizmus szavunk jól mutatja, hogyan bántak az elfoglalt területekkel. |
Vízvezeték-rendszer | A vízszükséglet biztosítását szolgálta. A vizet csövekben juttatták el a városokba. Ehhez azonban szükség volt az alacsonyabban fekvő területek áthidalására, amit magas, boltíves felépítménnyel oldottak meg. |
Want to create your own Flashcards for free with GoConqr? Learn more.