Magyarország 1944-1956 fogalmak

Questão	Responda
tervgazdálkodás /tervutasításos rendszer	Központi gazdaságirányítási módszer, a gazdaság egészének állami tervek alapján történő központi irányítása a szocialista országokban. Általában 5 éves tervekben határozzák el, és írják elő a gazdaság szereplői számára, hogy mit kell termelni, miből, és mennyiért. A mennyiség a fontos. Az állam dönt az erőforrások és a bevételek elosztásáról. Az teszi lehetővé, hogy csak, vagy szinte csak állami vagy „közös” (lásd! termelőszövetkezetek) tulajdon létezik a gazdaságban.
Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB)	a II. világháborúban győztes nagyhatalmakból álló nemzetközi testület. A volt hitleri szövetséges országok mindegyikében felállították a fegyverszüneti szerződés végrehajtásának és a békeszerződés megkötéséhez szükséges feltételek kialakításának ellenőrzésére. A SZEB elnöke az adott ország területén a háborús katonai hadműveleteket irányító állam képviselője volt. Magyaro.-on a szovjet misszió mellett csekélyebb befolyással és létszámmal brit, amerikai, csehszlovák és jugoszláv kirendeltségek működtek. Magyaro.-on a SZEB a legfelsőbb politikai és gazdasági döntéshozó szerv szerepét is betöltötte, és közvetve segítette az MKP hatalomra jutását is.
személyi kultusz	Vezető szerepet játszó politikai személyiségek elvtelen, mértéktelen és kritikátlan dicsőítése. A diktatórikus rendszerek gyakori sajátossága, de legkirívóbb formája a kommunista vezetők körül alakult ki. A Szovjetunióban Sztálin körül kibontakozó személyi kultusz nyomán több kommunista vezető körül is személyi kultusz épült ki: Magyaro.-on 1948 után Rákosi Mátyás, a gyakorlatilag korlátlan hatalmat birtokló pártfőtitkár körül bontakozott ki sztálini típusú, sokszor a nevetségesség határát súroló személyi kultusz, amely 1952-ben, 60. születésnapján érte el csúcspontját.
koalíciós kormányzás	1944. dec.-1949: Magyarország kormányát négy párt (MKP,SZDP, FKgP, NPP) szövetsége alkotja; a koalíciós kormány végét az 1948/49-es kommunista hatalomátvétel jelenti
kollektivizálás /téeszesítés	Eredeti értelmében a közösségi tulajdonba vételre vonatkozik, azonban a szocialista országokban, így Magyaro.-on is a mezőgazdaság szocialista átszervezését, a paraszti magángazdaságok erőszakos felszámolását és területükből mezőgazdasági nagyüzemek (termelőszövetkezetek) kialakítását jelenti. A kollektivizálás 1948 után indult meg az egész országra kiterjedően. Adminisztratív, kényszerítő eszközökkel (pl. magas adó, beszolgáltatási kötelezettség) „vették rá” a parasztokat arra, hogy adják be a földjüket, állataikat. szerszámaikat a szövetkezetbe.
ÁVO	Politikai Rendészeti Osztály →Államvédelmi Osztály (ÁVO): a politikai rendőrség elnevezése Magyaro.-on Péter Gábor vezetésével. Feladata a demokratikus államrend és a köztársaság védelméről szóló törvény alapján a háborús és népellenes bűncselekmények felderítése mellett az egyesületek megfigyelése, a politikai gyűlések ellenőrzése, a politikai adatszerzés és tárolás, továbbá az internálás elrendelésére vonatkozó javaslattétel volt Kibővített hatáskörét 1948 szeptemberében az ÁVH vette át. (csengőfrász, padlássöprés, fekete autó)
kék cédula	az 1947. évi országgyűlési választások során használt igazolólap, amelyet a választási törvény szerint azok kaphattak, akik választásra jogosultak, de nem a lakóhelyükön szavaztak. A választás napján az MKP aktivistái ilyen kék cédulákat kaptak, és így egy ember több szavazókörzetben is leadhatta a szavazatát. A választás során az MKP több visszaélést is elkövetett, de a kék cédulákkal elkövetett csalás volt a legismertebb, így az 1947. évi választásokat a köznyelv „kék cédulás választás” -ként is emlegeti.
B-listázás	B-lista: azoknak a közalkalmazottaknak, állami hivatalnokoknak a listája, akik a politikai fordulatok után valamilyen szempontból nemkívánatossá váltak. 1945–1946-ban, a kommunista hatalomátvétel során majdnem 100 ezer ember került B-listára. Elsősorban a politikai tisztogatás, másodsorban takarékossági szempontok motiválták a tömeges elbocsátásokat. A szűrést egy háromtagú bizottság végezte. A vizsgálat során háromféle névsort készítettek: A = megbízhatóak, B = elbocsáthatóak, de egy éven belül visszavehetők, C = politikailag megbízhatatlanok, nem visszavehetők.
beszolgáltatás, begyűjtés	A mezőgazdasági termények és termékek kötelező beszolgáltatása az államnak. A beszolgáltatott terményekért jelképes, az önköltséget sem fedező árat fizettek, ezzel a mezőgazdaságban keletkező jövedelem nagy részét elvonták, és a nehézipar fejlesztésére fordították. Nem volt tekintettel az évi terméseredményre, akkor is végrehajtották, ha a család fejadagját vagy a jövő évi vetőmagot vitték el. A beszolgáltatási kötelezettség elmulasztását szigorúan büntették, 1955-ig kb. 200 ezer parasztot ítéltek el emiatt. Célja az állami szükségletek kielégítésén kívül a paraszti magántermelés ellehetetlenítése, a „kulákság” tönkretétele, a kollektivizálás felgyorsítása is volt.
németek kitelepítése	a nagyhatalmak potsdami döntése (1945. július 17.–augusztus 2.) értelmében a magyaro.-i németségre is kényszer-kitelepítés várt. A SZEB 1945. szeptember 20-án rendelte el Magyaro.-on. Az első szakaszban kitelepítettek Németo. amerikai megszállási övezetébe kerültek, később már Németo. szovjet megszállási övezetébe. Összesen mintegy 200 ezer német nemzetiségű lakos kényszerült elhagyni a hazáját. A kitelepítettek egy része (kb. 20 ezer fő) utólag visszaszökött Magyaro.-ra.
kulák	( “zsíros” paraszt vagy nagyparaszt). A meghatározás – ami eredetileg módosabb vagy gazdag parasztot jelentett – egyre szélesedő fogalomkörébe a nem nagy földekkel rendelkező, de ahhoz ragaszkodó parasztok is bekerültek /szovjet mintára.
kitelepítés	politikai érdekek alapján egyes személyek vagy népcsoportok kényszerű elköltöztetése egy az országon belüli, de a lakóhelytől távol eső kényszerlakhelyre vagy más ország területére. 1945 után a nagyhatalmak döntése értelmében kitelepítettek kb. 200 ezer magyaro.-i németet, és kitelepítés sújtotta a csehszlovák „nemzetállamban” élő magyarokat is. A kommunista hatalom is alkalmazta: 1951. június 17-én belügyminisztériumi döntés alapján elrendelték a “volt kizsákmányolók” Budapestről való kitelepítését. Alkalmazták mindenkire, akit a kommunizmus ellenségének tartottak: a háború előtti államapparátus tisztviselőire, katonáira, rendőreire, kulákokra. Legalább 12 ezer embert kényszerítettek lakóhelye elhagyására, és vittek megbélyegezve eldugott kis falvakba, embertelen körülmények közé.
internálás	politikai, esetleg közbiztonsági szempontból veszélyesnek nyilvánított személy rendőri felügyelet alatt álló táborban való elhelyezése, anélkül, hogy konkrét bűncselekményt elkövetett volna. (Recsk, Kistarcsán, Tiszalökön és Kazincbarcika )
magyar–csehszlovák lakosságcsere-egyezmény	1946. február 27- én Budapesten Magyaro. és Csehszlovákia ún. lakosságcsere-egyezményt kötött. Az egyezmény szerint ahány szlovák önkéntesen távozik Magyaro.-ról, annyi felvidéki magyart telepíthet ki a csehszlovák állam. A magyar kormány a szerződés megkötésével a felvidéki magyarok üldöztetésének akart véget vetni – egyébként sikertelenül.
„szalámi taktika”	Rákosi Mátyás, az MKP főtitkára és köre nevéhez fűződő politikai megoldás köznyelvi megnevezése. A totális kommunista hatalom, az egypártrendszer gyors létrehozása érdekében a többi párttal szemben alkalmazott módszer azok teljes tönkretételére. Az ellenzéki pártokat megfosztották vezetőiktől, vezéregyéniségeiktől, koholt vádak alapján emigrációba kényszerítették, ártatlanul elítélték, bebörtönözték őket, vagy egyszerűen elraboltatták a szovjet csapatokkal. A kommunista hatalom szempontjából “veszélyesnek” ítélt párttagokat egyenként, egymástól elszigetelve tették ártalmatlanná: megzsarolták, kizáratták a pártokból, visszavonulásra vagy az ország elhagyására késztették. A meggyengült és megfélemlített pártok sok esetben több részre szakadtak, gyakorlatilag „felszeletelődtek”, rövid idő múltán feloszlottak. Legtipikusabb esete a „túl erős” FKgP tönkretétele volt.
termelőszövetkezet	teljes nevén mezőgazdasági termelőszövetkezet . A magán parasztgazdákat adminisztratív eszközökkel (pl. tagosítás, begyűjtés stb.) kényszerítették a belépésre (föld, eszközök, állatok közösbe adása). A termelőszövetkezetben a termelőeszközök közös tulajdonúak voltak, a termelés közös munkán alapult, a jövedelem elosztása a végzett munka arányában történt.
Baloldali Blokk	a kommunisták kezdeményezésére 1946-ban létrejött politikai szövetség (MKP, SZDP, NPP) a kisgazdák gyengítésére
káder	általában a kommunista párt által kiemelt fiatal (szak)munkás vagy paraszti származású fiatal, aki nem a tanult hivatását gyakorolja, hanem politikai meggyőződésénél fogva a kommunista párt bürokráciájában, a pártapparátusban dolgozik oly módon, hogy léte és megélhetése is a párttól függ.
tanács	a szovjet mintájú, szigorúan központosított helyi közigazgatás alapegység Magyaro.-on 1950–1990 között.
Elnöki Tanács	Az 1949-es magyar alkotmány hozta létre ezt a testületet a köztársasági elnök tisztsége helyett. Mivel törvényerejű rendeleteket alkothatott, az országgyűlés jelentőségét csökkentette
munkástanács	munkás önigazgatási, érdekképviseleti szervezet; 1956-ban, a forradalom idején ellátták a gyárak felügyeletét, biztosították a közellátást, a szovjet intervenció után pedig sztrájkokkal próbálták tárgyalásra bírni a Kádár-kormányt; 1957-ben számolják fel őket.
koncepciós perek	bírósági eljárásnak álcázott politikai megfélemlítő akció, amikor hazug vádak, hamisított bizonyítékok, kikényszerített vallomások révén megrendeznek egy tárgyalást, az ítélet előre eldöntött; a szélső baloldali diktatúrák jellemzője
békekölcsön	a Magyaro.-on 19501955 között évente kibocsátott államkötvények elnevezése. A megfélemlített, zaklatásig menően agitált lakosság a jövedelme 10-15%-át volt kénytelen ~ ök jegyzésére fordítani. A korabeli feszült politikai légkörben a 30% fölötti túljegyzések sem voltak ritkák. Az állam az elvont jövedelmet az iparosítás gyorsítására igényelte, valódi célja azonban a vásárlóerő tudatos csökkentése volt. A kötvények visszafizetését az állam 10 éven belül garantálta, de még 1977-ben is váltottak be névértéken 25, 50, 100, 200 Ft-os papírokat, amelyek ekkor már reálértékük töredékét sem érték el, jó részük pedig egyáltalán nem került kifizetésre.
földosztás	1945-ben 5,6 millió kat. holdat osztottak szét 642 342 igénylő között. Az igények kielégítésére kisajátították az 1000 holdon felüli nagybirtokokat, a 100 holdon felüli úri közép- és a 200 holdon felüli parasztbirtokokat. A rendelet kártalanítást ígért a tulajdonosoknak, amelyre azonban nem került sor.
pártállam	a hatalmat birtokló egyetlen párt összefonódik az államszervezettel, és felette irányító-ellenőrző befolyást gyakorol
háborús bűnös	A második világháború után Nürnbergben ítélkező nemzetközi bíróság nyilvánította bűncselekménnyé a „háborús bűnöket”. Háborús bűnösnek tekintették azokat a személyeket, akik a háború során embertelenül bántak polgári személyekkel, deportálásokban működtek közre, hadifoglyokat bántalmaztak, túszokat öltek meg, gyilkosságokat követtek el, illetve akiket felelősség terhelt a támadó háború megindításáért.
népbíróság	Magyarországon az Ideiglenes Nemzeti Kormány által 1945-ben létrehozott rendkívüli bíróságok, melyek az elfogott háborús bűnösöket vonták felelősségre. az 1956-os forradalom leverése után tevékenységüket egy időre felújították. Tagjait a pártok delegálták.
népköztársaság	Az 1949-es alkotmány határozta meg így a kormányformát. A szocialista országokra jellemző 1945 után.
reakciós	'a haladást akadályozó', s mindenkit annak bélyegeztek, aki a kommunista vezetéstől eltérő módon gondolkodott
Petőfi Kör	1954-ben alapított, többségében értelmiségieket tömörítő szervezete a DISZ-nek, amely a reformkommunisták fórumává vált.
MEFESZ	A DISZ-től független ifjúsági szervezet: Magyar Egyetemisták és Főiskolai Egyesületek Szövetsége, mely 1956 októberében alakult.
DISZ	A Dolgozó Ifjúság Szövetsége (vagy röviden DISZ) magyar ifjúsági tömegszervezet volt az 1950-es évek első felében. 1950. június 18-án alakult meg Magyarországon a szovjet mintájú központosítás részeként az MDP vezetése alatt álló, 14-26 éves fiatalokat tömörítő szervezet, melynek célja az ifjúság egységesítése volt. Az addig a Magyar Ifjúság Népi Szövetsége által összefogott ifjúsági szervezeteket volt hivatott felváltani. Tagjai a munkások, parasztok, értelmiségiek ifjai lehettek.

Próximo

Magyarország 1944-1956 fogalmak

Descrição

Resumo de Recurso

Semelhante

	Criado por Erzsébet Bosnyákné Szűcs aproximadamente 8 anos atrás