Az eredeti Neumann modellnél az utasításokat és az adatokat az operatív memóriában a tárolás helye és a tárolás formátuma különbözteti meg.
Az eredeti Neumann modellnél a kombinált BE/KI meneti egység az ALU-val nem, csak a memóriával tudott közvetlenül információt cserélni.
Az eredeti Neumann modellnél a BE- és KI meneti egység különálló volt és a memóriával nem, csak az ALU-val tudott közvetlenül információt cserélni.
Az utasításokat és az adatokat az operatív memóriában azonos formában tárolja, így azokat csak a program algoritmusa különbözteti meg.
Az utasítást és az adatot fizikailag mindig külön álló memóriában tárolja, így az külön sínen gyorsabb eléréső, és a hely alapján egyértelmően azonosítható.
Az utasítást és az adatot külön memóriában tárolja, így azok, külön sínen gyorsabb elérésőek, és a hely alapján egyértelmően azonosíthatók.
A be és kimenı adatokat a gyorsabb elérés érdekében az aritmetikai-logikai (ALU) egységben tárolja.
Az utasításokat memóriában tárolja, az adatokat perifériából kapja.
Az utasítást és az adatot külön memóriában tárolja, az utasítást és az adatot a memóriában a tárolás formátuma különbözteti meg.
Az utasításokat és az adatokat bináris formában tárolja.
Az utasításokat és az adatokat a memóriában csak a program algoritmusa különbözteti meg.
Az utasításhoz és az adathoz külön-külön cím- és adatbusz tartozik.
Az utasításokat és az adatokat az op. memóriában csak a program algoritmusa különbözteti meg.
DMA vezérlı alkalmazása esetén a ki/bemenı adatok az ALU-n keresztül olvashatók be/ írhatók ki a memóriába.
Az utasítást és az adatot az operatív memóriában a tárolás formátuma és a helye különbözteti meg.
Az eredeti Neumann modellnél a kombinált BE/KI meneti egység csak a memóriával tud közvetlenül információt cserélni az ALU csak a memórián keresztül érhetı el.
Ha az utasításkészlet tartalmaz I/O utasítást akkor annak végrehajtására mindig önálló I/O processzort kell alkalmazni.
Az I/O processzor, az átadott kezdıcímtıl, a memóriában tárolt utasításokból álló perifériakezelı algoritmust önállóan, a CPU-val párhuzamosan hajtja végre.
Az eredeti Neumann modellnél a BE -és KI meneti egység különálló volt és csak az ALU-val tudott közvetlenül információt cserélni, a memóriával nem.
A CPU egy –már meglévı - utasításkészlet gyorsabb implementálása (emulálása), érdekében mikroprogramozott vezérlı egységet tartalmazhat.
A CPU egy –már meglévı- utasításkészlet gyorsabb implementálása (emulálása), érdekében mindig huzalozott vezérlı egységet tartalmaz.
Multitask-os rendszereknél a fizikai és a virtuális processzor összerendelést az összerendelı társprocesszor végzi.
A térbeli és az idıbeli lokalitási elvek miatt gyorsító tárakat (cache) csak az utasítások tárolására használhatnak.
Utasítás feldolgozó szalag (pipeline) alkalmazásakor az egymás után következı mőveletvégzık közé, átmeneti tárolót kell alkalmazni.
A gyorsító tár (cache) a virtuális tár és az operatív memória közötti átvitel sebességét növeli meg.
Memória átlapolás (memory interleave,) esetén 32bites adateléréskor egy LWORD és a közvetlenül utána következı LWORD ugyanabban a memóriatömbben (bank) található.
Pipe-line esetén az utasítás egymásra hatás egyik fajtája a procedúrális egymásra hatás. Ennek elkerülésére a Pipe-line-t mindig teljesen kiürítik, és újra töltik.
A DMA egység az utasításkészletben szereplı, de a CPU-ban nem megvalósított utasításokat hajtja végre a memóriában tárolt szubrutinok felhasználásával.
A CPU egy-már meglévı- utasításkészlet gyorsabb implementálása (emulálása) érdekében mikroprogramozott vezérlıegységet tartalmazhat.
A többkomponenső címzési módok elınyösen alkalmazhatók összetett adatszerkezetek kezelésére.
A többkomponenső címzési módok hátránya, hogy nem alkalmazhatók összetett adatszerkezetek kezelésére.
Kétkomponenső címzésnél az effektív címet az utasításban lévı címrészbıl és egy regiszter tartalmából állítja elı.
Indexelt memóriacímzésnél az utasítás címrésze a következı utasítást tartalmazó memóriahelyre mutat.
Indexelt címzésnél az effektív címet az utasításban lévı címrészbıl és egy regiszter tartalmából állítja elı.
Indirekt memóriacímzésnél az utasítás címrésze a következı utasítást tartalmazó memóriahelyre mutat.
Az indirekt és az indexelt címzés alkalmazása elınyösen alkalmazható összetett adatszerkezetek kezelésénél.
A stack frame (verem keret) alkalmazásakor a bemenı paraméterek helyének felszabadítása (keret lebontása) mindig a függvényt hívó program feladata.
Az ENTER és a LEAVE utasítás az x86-os processzornál a verem keret (stack frame) alkalmazását támogatja.
A stack frame (verem keret) alkalmazásakor a bemenı paraméterek és a lokális változók címzésére a keretben bázisrelatív címzést alkalmaznak.
A stack frame (verem keret) alkalmazásakor a bemenı paraméterek és a lokális változók címzésére a keretben indexregiszteres többkomponenső címzést alkalmaznak.
Az adatok könnyő, flexibilis kezelése érdekében sokféle, bonyolult, többkomponenső címzési módokat valósíthat meg.
Bázisregiszteres memóriacímzésnél az utasítás címrésze a következı utasítást tartalmazó memóriahelyre mutat.
A stack frame alkalmazása esetén a szubrutinok (függvények) lokális változóinak mindig a szubrutint hívó program foglal helyet.
A stack frame a szubrutinokat (függvényeket) megvalósító algoritmusok elejét és végét jelöli ki a memóriában.
A stack frame (verem keret) a stack-ként (verem) felhasználható memóriaterület elejét és a végét jelöli ki a memóriában.
A társprocesszor az utasításkészletben szereplı, de a CPU-ban nem megvalósított utasításokat (pl.: aritmetikai) önállóan, a CPU mőködésével párhuzamosan, hajthatja végre.
A gyorsító tár (cache) tartalma write back írási stratégia esetén hosszabb ideig eltérhet az operatív memória megfelelı rekeszeinek tartalmától.
Pipe-line alkalmazásakor az egymás után következı két utasítás azonos típusú rész-mőveleteit (két fetch, két dekódoló, stb.) azonos idıszeletben egyszerre dolgozzák fel.
Pipe-line esetén az utasítás egymásra hatás egyik fajtája a procedúrális egymásra hatás. Ez kiküszöbölhetı, ha négy utasításon belül nincs két vezérlésátadó utasítás.
Pipeline alkalmazásakor, ha az egymás után következı fokozatok (elemi feldolgozó egységek) száma n, a teljesítmény maximum n-szeresére nıhet.
Pipe-line alkalmazásakor, ha az egymás után következı fokozatok (elemi feldolgozó egységek) száma 2n, a teljesítmény és az utasításáteresztı képesség maximum 4n-szeresére nıhet.
Pipe-line alkalmazásakor az egymás után következı fokozatok (elemi mőveletvégzık) között négy átmeneti tárolót kell alkalmazni.
ASAP ütemezéső Pipe-line alkalmazásakor a mőveletvégzık közé, a változó mérető utasítások miatti változó mőködési idı különbség miatt, változó mérető puffer tárolót lehet alkalmazni.
Pipe-line esetén a procedúrális egymásra hatás kiküszöbölhetı, ha a további mőveletek feldolgozását felfüggesztik a feltételes vezérlés átadás feltételének kidolgozásáig.
Pipe-line alkalmazásakor az egymás után következı fokozatok (elemi feldolgozó egységek) között mindig átmeneti tárolókat kell alkalmazni.
Pipe-line alkalmazásakor, ha az egymás után következı fokozatok (elemi feldolgozó egységek) száma n a teljesítmény minden esetben n- szeresére nı.
A stack frame (verem keret) alkalmazásakor a keretet az algoritmus kódja és a hozzá tartozó adatok elválasztására használják.
Pipe-line esetén a feldolgozási egymásra hatás kiküszöbölhetı, ha megtöbbszörözik a szükséges elemi feldolgozóegységek számát.
A RISC elvő processzoroknál a gyorsabb mőködés elérésére decimális aritmetikát alkalmaznak.
A RISC processzoroknál az aritmetikai utasítások operandusai vagy regiszterben, vagy a memóriában találhatók.
A RISC processzoroknál egy ciklus alatt végrehajtható utasításokat használnak, mert ez elısegíti a pipe-line szervezést.
A CISC elvő processzoroknál csak LOAD és STORE típusú adatmozgató utasításokat valósítanak meg, mert ezek egyszerő címképzésőek és gyorsak.
RISC elvő processzoroknál a gyors mőködés és az egyszerő címzés miatt csak LOAD és STORE típusú memória-referens utasításokat valósítanak meg.
A RISC elvő processzoroknál a gyorsabb mőködés elérésére huzalozott vezérlı egységet alkalmaznak.
A RISC elvő processzoroknál az összetett utasítások megvalósítására gyakran mikroprogramozott vezérlıegységet alkalmaznak.
A CISC elvő számítógépekben az utasítások nem azonos méretőek és rendszerint több eltérı számú óraciklus alatt hajthatók végre.
RISC elvő processzoroknál a többkomponenső összetett címzés (pl.: indirekt bázisregiszteres, eltolással és indexelt,) elınyösen alkalmazható összetett adatszerkezetek kezelésénél.
A CISC elvő processzoroknál az összetett utasítások megvalósítására gyakran mikroprogramozott vezérlıegységet alkalmaznak.
A CISC elvő CPU legalább háromcímes utasításkészletet alkalmaz.
RISC elvő CPU operandusok címzéséhez kevés egyszerő címzési módot, és a memóriában található operandusokhoz csak LOAD(olvasás) és STORE(írás) típusú mőveletet alkalmaz.
A RISC elvő processzoroknál a gyorsabb mőködés elérésére mikroprogramozott vezérlı egységet alkalmaznak.
A CISC elvő processzoroknál csak LOAD és STORE típusú adatmozgató utasításokat valósítanak meg az operandusok elérésére.
A RISC elvő processzoroknál csak LOAD és STORE típusú adatmozgató utasításokat valósítanak meg.
A RISC elvő processzoroknál a gyorsabb mőködés elérésére mindig mikroprogramozott vezérlı egységet alkalmaznak.
A RISC elvő processzoroknál egyetlen ciklus alatt végrehajtható, egyforma hosszúságú utasítások kialakításával elınyösen alkalmazható a PIPE-LINE elv a gyorsításra.
Nullacímes utasításkészletnél nincs szükség verem alkalmazására, mert a programszámláló egyértelmően kijelöli az eredmény helyét.
Egycímes utasításkészletnél az utasítás címrésze a következı utasítás helyét adja meg.
Egycímes utasításkészletnél az egyik operandus mindig a veremmemóriában található.
Az egycímes utasításkészlet csak egy operandust használhat.
Egycímes utasításkészletnél a cím az egyik operandus helyét adja meg.
Egycímes utasításkészletnél nincs szükség vezérlésátadó utasításra (pl.:feltétel nélküli ugró utasításra).
Egycímes utasításkészletnél az utasítás címrésze a következı utasítást tartalmazó memória helyét adja meg.
Kétcímes utasításkészletnél nincs szükség vezérlésátadó utasításra (pl.: feltétel nélküli ugró utasításra).
Kétcímes utasításkészletnél nincs szükség feltétel nélküli ugró utasításra, illetve vezérlésátadó utasításra.
Kétcímes utasításkészletnél a két cím a két operandus helyét adja meg.
Kétcímes utasításkészlet esetén az eredmény mindig az akkumulátorban keletkezik.
Kétcímes utasításkészlet esetén mindig kell vezérlésátadó (ugró) utasítás.
A kétcímes utasításkészletnél az egyik cím az operandusok címe a másik az eredmény címe.
Kétcímes utasításkészlet esetén az egyik cím az eredmény helyét, míg a másik cím a következı utasítás helyét jelöli ki.
A háromcímes utasításkészlet egyik címe az eredmény helyét jelöli ki.
A háromcímes utasításkészlet egyik címe a következı utasítást jelöli ki.
Négycímes utasításkészletnél nincs szükség vezérlésátadó utasításra (pl.: feltétel nélküli ugró utasításra).
Négycímes utasításkészlet esetén mindig szükség van akkumulátor regiszterre.
A tárkezelı egység (memory management unit, MMU) laphibát (page fault) jelez, ha egy felhasználói módú program az operációs rendszer adataihoz próbál hozzáférni.