2.1 A kis hajlású lapos tetőket – szerkezeti kialakításuk szerint – járható és nem járható tetőkre osztjuk.
2.2 Az aljzatukkal kapcsolatos minőségi problémák – a tetőszigetelések szempontjából – mechanikai hatásnak minősülnek.
2.3 Páradiffúzió független a hőfokeséstől.
2.4 Egyenes rétegrendű tetőkben a hőszigetelő réteg a csapadékvíz elleni szigetelés alatt helyezkedik el.
2.5 A páravédelmi réteg – adott esetben – a csapadékvíz- elleni ideiglenes szigetelés funkcióját is betöltheti.
2.6 Acél trapézlemez anyagú zárófödém esetén a fordított rétegrend kedvezőbb megoldást biztosít, mint a duo-rétegrend.
2.7 Lapostetőkben a páravédelmi rétegek alatti hőszigetelő rétegek / hőszigetelő anyagú lejtést adó rétegek – adott esetben – „belső oldali” hőszigetelésként viselkedhetnek és szerkezeten belüli páralecsapódást okozhatnak.
2.8 A fóliabádog PVC-vel bevont TiZn lemez.
2.9 A szegélyezés a csapadékvíz-elleni tetőszigetelések széleinek, peremeinek vízzáró elhatárolása.
2.10 Fordított tetők esetén a csapadékvíz- szigetelő réteg alatti teherhordó és lejtést adó rétegek hővezetési ellenállása minél kisebb legyen.
2.11 Hőszigetelő táblákból készülő szigetelés-aljzatok minimális lejtése a legalább 4% legyen.
2.12 PVC alapú tetőszigetelő lemezek páradiffúziós ellenállása általában nagyobb, mint a modifikált bitumenes lemezeké.
2.13 GNYL réteg kombinálható PZ (pl Al fólia-betétes bitumenes lemez) réteggel is, ebben az esetben a párazáró réteg alá kerül.
2.14 Acél trapézlemez anyagú födém esetén a fordított rétegrend kedvezőbb, mint a duo-rétegrend.
2.15 Hőszigetelés alatti monolit beton anyagú lejtést adó réteg dilatációs mező mérete kisebb legyen, mint 6.0 x 6.0 m.
2.16 A tetőszigetelő PVC lemezek kizárólag forró-levegős hegesztéssel toldhatók.
2.17 A GV bitumenes lemezek szakadó nyúlása nagyobb, mint a PV hordozórétegű lemezeké.
2.18 Egycsöves páraszellőzőket abban az esetben alkalmazhatunk, ha a páratechnikai rétegek közül kizárólag gőzmozgást levezető réteget építünk be.
2.19 A szűrőbeton anyag homokfrakció nélküli, cca. egyszemcsés beton.
2.20 Duo-tetőkben a vízszigetelés alatt legfeljebb a teljes hőszigetelés 40%-a helyezhető el.
2.21 Fordított rétegrendű tetők esetén a födém teherhordó szerkezetének és a lejtést adó rétegek együttes tömege legalább 250.0 kg/m3 legyen.
2.22 PVC anyagú tetőszigetelések kivitelezésekor a felvezetett falszegélyeket vázerősítésű (szövetbetétes) PVC lemez(ek)ből kell készíteni.
2.23 Belső vízelvezetésű tetőfelülteken legalább 2 db lefolyót kell létesíteni, de az egyik lefolyó biztonsági túlfolyóval helyettesíthető.
2.24 Mechanikai rögzítés esetén, mivel a rögzítés pontokra/sávokra összpontosul, a csapadékvíz elleni szigetelés feszültségmentesítése megoldottnak tekinthető.
2.25 Mechanikai rögzítés esetén a leerősítések (a leerősítő helyek) száma 3.0 db /m2-nél kevesebb is lehet.
2.26 Modifikált bitumenes lemez tetőszigetelés első /alsó rétegét csak pontszerűen vagy sávosan szabad az aljzatra leragasztani.
2.27 Mechanikai rögzítéskor a csapadékvíz elleni szigeteléssel egyetemben általában a teljes rétegrend leerősítésre kerül.
2.28 Kőzetgyapot anyagú hőszigetelő táblákra /lemezekre a kétrétegű modifikált bitumenes lemez tetőszigetelések első /alsó rétegét mezőben teljes felülettel le kell ragasztani.
2.29 Fordított tetők hőszigetelése a szélszívás elleni védelem miatt kizárólag egy rétegű lehet.
2.30 Attikafalak lefedése minden esetben az adott homlokzat felé való 5%-os lejtéssel készül.
2.31 Belső vízelvezetés esetén a lefolyók és a lejtések kialakításakor azonos hajlásszögű (=lejtésű) síkok és változó magassági falszegélyek együttes alkalmazása szolgáltatja a legkedvezőbb eredményt.
2.32 Mechanikai rögzítés (vonal mentén) csak a szigetelő lemezek átfedései alatt lehet készíteni.
2.33 A mechanikai rögzítések méretezhető rögzítési módot jelentenek, a méretezés a tető alakja és a szélterhelés várható mértéke alapján történik.
2.34 Egyhéjú egyenes rétegképzésű nem járható tetők esetén amennyiben a hőszigetelés anyaga kőzetgyapot lemez külön GNYL réteg beépítése szükséges.
2.35 Az EPS anyagra jellemző, hogy a testsűrűség növelésével a hővezetési tényező (azzal egyenes arányban) csökken.
2.36 A tetőkbe beépített hőszigetelő rétegek teljesítőképessége – a beépítési körülmények függvényében- általában javul.
2.37 A monolitikus vb. teherhordó szerkezetre (=födémre) épített, EPS hőszigeteléssel ellátott egyenes réteg-felépítésű, lágyított PVC lemezzel szigetelt tetők- általában-diffúzió nyitottak.
2.38 Fordított tetők esetén a hőszigetelés kizárólag XPS anyagú lehet.
2.39 A vízszigetelő lemezek a hőingadozás hatására alakváltoznak.
2.40 Az egycsöves páraszellőzők – általában – a fordított rétegfelépítésű, egyhéjú tetők rendszerelemei.
2.41 Lángolvasztásos technológiával ragasztott – hegesztett modifikált bitumenes lemez anyagú kétrétegű vízszigetelés alsó rétegének beépítése – általában – kiegészítendő mechanikai rögzítéssel is.
2.42 A PV bitumenes lemezek szakadó nyúlása nagyobb, mint a GV hordozórétegű lemezeké.
2.43 Zöldtetők esetén a csapadékvíz-szigetelés feletti szivárgó-vízmegtartó réteg egyúttal átszellőztetést is biztosít az ültető közeg alatt.
2.44 A kőzetgyapot lemezek hőfokcsillapítása nagyobb, mint a velük azonos vastagságú EPS lemezek hőfokcsillapítása.
2.45 Mechanikai rögzítést – általában – acél trapézlemez teherhordó födémre kerülő rétegrendekben alkalmaznak.
2.46 Egyenes rétegrendű tetők esetén a födém teherhordó szerkezetének és a lejtést adó rétegnek együttes tömege legalább 250.0 kg / m2 legyen.
2.47 Lapostető hőszigetelő rétege alatti monolit beton anyagú lejtést adó réteg dilatációs mező mérete legfeljebb 4 x 4 m kiterjedésű lehet.
2.48 Az egységnyi tetőfelülethez szükséges mechanikai rögzítések darabszáma a szélnyomás függvényében számítható.
2.49 Duo- tetőkben a vízszigetelés alatt legfeljebb a hőszigetelés 50%-a helyezhető el.
2.50 Páranyomás- kiegyenlítő réteg egycsöves páraszellőzőkkel együtt alkalmazható.
2.51 A fóliabádog egyik oldalán PVC-vel bevont horganyzott acéllemez.
2.52 A lapostetők áttöréseinek távolsága a tető-felépítményektől legalább 500 mm legyen.
2.53 A műkaucsuk (pl. EVA) lemezek az építéshelyen jól formálhatók, ezáltal a csomópontok kialakítása a helyszínen magával a lemezanyaggal megoldható.
2.54 Modifikált bitumenes lemezekkel készülő csapadékvíz szigetelés esetén az átlapolások szélessége legalább 10 cm legyen.
2.55 Vízhatlanul szigetelt lapostetőkön a hóhatár magassága 30 cm.
2.56 A műanyag alapú csapadékvíz elleni szigeteléseket általában többrétegű tetőszigetelésként alakítják ki.
2.57 A páranyomás kiegyenlítő réteget közvetlenül a csapadékvíz-szigetelés alá kell beépíteni.
2.58 A gőznyomás levezető réteget a tető hőszigetelésének un meleg oldalára kell beépíteni.
2.59 Az EPDM anyagú tetőszigetelő lemezek EPS-sel és XPS-sel összeférhetetlenek.
2.60 A páranyomás kiegyenlítő réteg párazáró réteggel társítható, mégpedig olyanként, hogy a páranyomás- kiegyenlítő réteg ( a rétegrenden belül) a párazáró rétegnél magasabbra, a párazáró réteg fölé kerül.
2.61 Egyhéjú, egyenes rétegképzésű tetőkben a lejtést adó réteget – épületfizikai okokból – célszerű minél nagyobb hőszigetelő képességgel rendelkező könnyűbetonból építeni.
2.62 Fordított tetők esetén a hőszigetelés kizárólag XPS anyagú lehet.
2.63 A szegélyezések a csapadékvíz elleni szigetelések széleinek, peremeinek fokozottan vízzáró zárásai.
2.64 Aljzatra ragasztott burkolatú terasztetők járófelülete gravitációs vízelvezetés esetén lehet vízszintes.
2.65 Filcalátétes bitumenes lemez- gőznyomás-levezetési céllal – kétrétegű tető-szigetelés felső/ záró rétegeként alkalmazható.
2.66 Egyenes rétegrendű tetőkben a páravédelmi réteg a csapadékvíz elleni ideiglenes szigetelés funkcióját is betöltheti.
2.67 Hasznosított (pl burkolattal is ellátott) tetőkön megfelelő lejtéssel és szivárgó réteg beépítésével a víz elvezetést a csapadékvíz szigetelés felületén is biztosítani kell.
2.68 Az extrudált polietilen habok (=XPE) általában jó lépéshang szigetelő anyagok.
2.69 A függőleges felületű / helyzetű / felvezetett bitumenes lemezeket a lecsúszás megakadályozására vízhatlanul (általában mechanikailag) kell rögzíteni.
2.70 Vonal menti mechanikai rögzítést csak a szigetelő lemezek átfedései alatt lehet készíteni.
2.71 Egyhéjú melegtetőkhöz külső, kéthéjú hidetetőkhöz belső vízelvezetést javasolt készíteni.
2.72 8.0m és 20.0m épüéetmagasság között a csapadékvíz elleni szigetelés leterhelésének mértéke mezőbe legalább 45.0 kg /m2 legyen.
2.73 Vízhatlanul szigetelt lapostetők esetén a páratechnikai szempontból kifelé nyitott szerkezet kialakítás azt jelenti, hogy belülről kifelé haladva az egyes rétegek páradiffúziós tényezője csökken.
Fordított tetők esetén törekedni kell arra, hogy a szigetelés felett minél kisebb diffúziós ellenállású rétegek legyenek.
Vízhatlanul szigetelt lapostetők esetén a páratechnikai szempontból kifelé nyitott szerkezet kialakítás azt jelenti, hogy belülről kifelé haladva az egyes rétegek páradiffúziós tényezője nő. (páradiffúziós ellenállás csökken)
A gőznyomást levezető rétegben lejátszódó fizikai folyamat levegő forgalommal együtt történik.
Ásványgyapot anyagú hőszigetelő táblákra /lemezekre a kétrétegű modifikált bitumenes lemez tetőszigetelések első /alsó rétegét mezőben teljes felülettel le kell ragasztani.
A páranyomás kiegyenlítő réteg párazáró réteggel társítható, mégpedig olyanként, hogy a páranyomás- kiegyenlítő réteg ( a rétegrenden belül) a párazáró rétegnél alacsonyabbra, a párazáró réteg alá kerül.
A tetőszigetelések fa anyagú aljzatainak lejtése min 2,5 % legyen.
A szálas hőszigetelő anyagokra páratechnikai szempontból általában igaz az anizotrtop , inhomogén anyag felépítés-
Vízhatlanul szigetelt lapostetőkön a legnagoybb vízút hossz legfeljebb 10 m.
A hőszigetelő müanyaghab-anyagok (EPS,XPS,PUR/PIR) jelentős páravezetp képességgel rendelkeznek, így önmagukban elláthatják a gőznyomás levezető réteg funckioját is.
A vízhatlanul szigetelt tetők esetén a velük szembeni komplex követelményeket az egymásra épülő rétegek összességének kell kielégíteni.
XPS kizárolag társított formában lehet lángolvasztással ragasztott heggesztett bitumenes lemez szigetelésének aljzata
A hidegtető átszellőztett légrétege páratechnikai szempontból korlátozott kapacitású-
