Question 1
Question
Az ábrán látható áramkörben az A és B pontokat
összekötve az ellenállások árama és a rajtuk eső
feszültség nem változik.
Question 2
Question
A tehetetlen és a súlyos tömeg aránya függ
a gravitációs gyorsulástól.
Question 3
Question
Az ábra valamely gáz körfolyamatát mutatja nyomás–térfogat
diagramon. A körfolyamat során a gáz hőfelvétele a hőleadásnál nagyobb.
Question 4
Question
Inhomogén erőtérbe helyezett dipólusra csak forgatónyomaték hat.
Question 5
Question
Adott mennyiségű normálállapotú gáz hőmérsékletét kétféleképpen változtatjuk meg:
izobár, ill. izochor módon. Mindkét esetben azonos ideig melegítjük ugyanazzal az
elektromos fűtőszállal. Az izochor folyamatban nagyobb a hőmérsékletváltozás.
Question 6
Question
Az ábrán egy test potenciális energiájának helyfüggése
látható. A testet az A pontból. legalább 2 J mozgási
energiával kell indítani balra, hogy majd a végtelenbe
távolodjon.
Question 7
Question
Centrális erőtérben mozgó test impulzusmomentuma állandó.
Question 8
Question
Az elektronvolt csak elektromos eredetű energiák jellemzésére használható
energiaegység.
Question 9
Question
RC kör bekapcsolási jelenség: a telep munkája az elektromos tér kialakulását fedezi.
Question 10
Question
A termodinamikai valószínűség egyensúlyi állapotban a minimumát veszi fel.
Question 11
Question
Van két töltésünk. Ha a töltések terét ábrázoljuk, akkor az elsőből (Q1) hat erővonalat kell
berajzolnunk, míg a másodikba (Q2) négy erővonal végződik.
A két töltés ellenkező előjelű és töltésük nagyságának arányára fennáll: Q2/Q1=1,5.
Question 12
Question
Két test azonos szögsebességgel egyenletes körmozgást végez.
A két test centripetális gyorsulása biztosan egyenlő.
Question 13
Question
A termodinamika harmadik főtétele szerint az abszolút nulla hőmérséklet tetszőlegesen
megközelíthető, de nem érhető el.
Question 14
Question
A gázok állandó nyomáson mért fajhője kisebb az állandó térfogaton mért fajhőnél.
Question 15
Question
Ideális gázt állandó hőmérsékleten fele térfogatra összenyomunk. A gáz belső energiája
növekedett a folyamat során.
Question 16
Question
Ha m1=m2, akkor a rendszer egyensúlyban van.
(A testek gyorsulása nulla.)
Question 17
Question
Az áramsűrűség vektormennyiség.
Question 18
Question
A Carnot-féle körfolyamat során a belső energia maximumának és
minimumának aránya az izoterm folyamatok hőmérsékletének aránya.
Question 19
Question
A térion mikroszkóp működési elve a csúcshatás segítségével
magyarázható.
Question 20
Question
Az entrópia egy intenzív állapotjellemző.
Question 21
Question
A másodperc (szekundum) SI-alapegység.
Question 22
Question
A fényév az idő mértékegysége.
Question 23
Question
A csillagászati egység SI egysége a távolságnak.
Question 24
Question
A kinematika (mozgástan) a mechanika azon részterülete, amelynek feladata a mozgások leírása.
Question 25
Question
Egy tömegpont mozgását csak akkor írjuk le egyértelműen, ha megadjuk a helyét sebességét és gyorsulását az idő függvényében.
Question 26
Question
A tömegpont modellel leírhatjuk a test forgó mozgását is.
Question 27
Question
Az elmozdulás skalármennyiség és a megtett úttal egyezik meg.
Question 28
Question
Az út skalármennyiség.
Question 29
Question
Az átlagsebesség vektormennyiség.
Question 30
Question
A sebesség olyan vektormennyiség, amely megadja a mozgás irányát is.
Question 31
Question
Egy test mindig a rá ható erők eredőjének irányába mozog.
Question 32
Question
Testek egymásra hatásakor fellépő erő, ellenerő kioltja egymást.
Question 33
Question
Körpályán mozgó test gyorsulása lehet zérus.
Question 34
Question
A testre ható súrlódási erő növelheti a test sebességét.
Question 35
Question
Körpályán mozgó test gyorsulása mindig a középpont felé mutat.
Question 36
Question
Fonálinga lengésekor a legnagyobb erő a fonálban a szélső helyzetekben ébred.
Question 37
Question
Az alátámasztásra kifejtett erő (nyomóerő) csak a súlyerőtől függ.
Question 38
Question
Két kiskocsit vizsgálunk. Az egyikre kötött, csigán átvetett fonalat 20N erővel húzzuk, a másikra 2kg tömegű testet akasztottunk. A kocsik tömege egyenlő (1kg), g=10m/s^2 . Az első kocsi gyorsulása nagyobb.
Question 39
Question
Van olyan mozgás, amelyben a test gyorsul, de sebessége se nem nő se nem csökken.
Question 40
Question
A gravitációs erő munkája független a kezdő – és végpont közötti útvonaltól.
Question 41
Question
Egy test potenciális energiája lehet negatív.
Question 42
Question
Ha egy testre disszipatív erők is hatnak, akkor a munkatétel nem érvényes.
Question 43
Question
Fonálinga lengésideje kis kitérések esetén függ a tömegtől.
Question 44
Question
A liftbe ingaórát helyezünk. Ha a lift felfelé gyorsul, az óra sietni fog.
Question 45
Question
Harmonikus rezgőmozgásnál a rezgés körfrekvenciája független az amplitúdótól.
Question 46
Question
Csillapított rezgőmozgást végző test sebessége és gyorsulása között a fáziskülönbség 90°.
Question 47
Question
Az intenzív állapotjelzők (pl. hőmérséklet, nyomás) a rendszer méretétől függetlenek, két rendszer egyesítésekor átlagolódnak.
Question 48
Question
Adott mennyiségű normálállapotú gáz hőmérsékletét kétféleképpen változtatjuk meg: izobár, ill. izochor módon. Mindkét esetben azonos ideig melegítjük ugyanazzal az elektromos fűtőszállal. Az izochor folyamatban nagyobb a hőmérséklet változás.
Question 49
Question
Ideális gáz izotermikus állapotváltozásakor a gáz belső energiája nem változik.
Question 50
Question
Súrlódáskor hő keletkezik.
Question 51
Question
Az elektroszkóp töltések előállítására szolgál.
Question 52
Question
Az elektromos térerősség vektormennyiség.
Question 53
Question
Egy test töltésének nagysága (mérőszáma) tetszőleges szám lehet.
Question 54
Question
Az elektrosztatikus mező erővonalai önmagukban záródó görbék.
Question 55
Question
Az elektromos töltés megmaradó mennyiség.
Question 56
Question
Inhomogén erőtérbe helyezett dipólusra csak forgatónyomaték hat.
Question 57
Question
Az elektromos erővonalak keresztezhetik egymást.
Question 58
Question
Az elektromos dipólusmomentum vektormennyiség
Question 59
Question
Van két töltésünk. Ha a töltések terét ábrázoljuk, akkor az elsőből hat erővonalat kell berajzolnunk, míg a másodikba négy erővonal végződik. A két töltés ellenkező előjelű és töltésük nagyságának arányára fennáll: Q1/Q2=1,5
Question 60
Question
Ha egy kisméretű pozitív töltés és egy nagyméretű fémgömb vonzza egymást, akkor az azt jelenti, hogy a fémgömbnek negatív töltése van.
Question 61
Question
Ugyanolyan mértékben feltöltött két vezető esetén ugyanolyan távolságnál nagyobb az erőhatás, ha ellentétesen töltöttük fel a vezetőket.
Question 62
Question
Az elektromos megosztásnál töltéseket viszünk a vezető felületére.
Question 63
Question
Feltöltött fémgömbben egyenletesen oszlanak el a töltések.
Question 64
Question
Fémes vezetőkben a pozitív töltéshordozók is mozoghatnak.
Question 65
Question
Fémes vezető anyagban nem haladnak erővonalak (a térerősség zérus)
Question 66
Question
Ha felfújt léggömbre töltéseket viszünk, akkor a léggömb mérete kissé megnő.
Question 67
Question
Az elektromos potenciál skalármennyiség.
Question 68
Question
Az elektrosztatikus tér konzervatív, így jellemezhetjük az elektromos potenciállal.
Question 69
Question
Az elektronvolt csak elektromos eredetű energiák jellemzésére használható energiaegység.
Question 70
Question
Az elektromos térerősséget számíthatjuk az elektromos potenciálból.
Question 71
Question
Ekvipotenciális felületen mozgatva a töltést nincs munkavégzés.
Question 72
Question
Fém esetén az elektromos erővonalak merőlegesen lépnek ki a felületből.
Question 73
Question
Pontszerű töltés köré vezető gömbhéjat helyezünk el. Az elektromos erőtér mindig gömbszimmetrikus marad, akárhova is helyezzük az üreg belsejében a pontszerű töltést.
Question 74
Question
Egy vezető belsejében lévő, töltést nem tartalmazó zárt üregben a térerősség zérus, függetlenül attól, hogy a vezető felületén vannak-e töltések vagy sem.
Question 75
Question
Az elektromos potenciális energia különbsége és az elektromos potenciálkülönbség azonos.
Question 76
Question
Ha elektromos térben töltést mozgatunk, akkor minden esetben változik a elektromos tér energiája.
Question 77
Question
Síkkondenzátor homogén elektrosztatikus terében töltést mozgatunk két pont között különböző utakon. Akkor végzünk legkevesebb munkát, ha a töltést a két pontot összekötő egyenes mentén mozgatjuk.
Question 78
Question
Ha kétszeresére növeljük a síkkondenzátor fegyverzeteinek felületét, akkor a kapacitás is kétszeresére nő.
Question 79
Question
Ha a síkkondenzátor fegyverzetei között lévő csillámlapot eltávolítjuk a kondenzátor energiája csökken.
Question 80
Question
A feltöltött síkkondenzátor kapacitása nem változik, ha a lemezek közé, velük párhuzamosan vékony fémfóliát helyezünk.
Question 81
Question
Lehetséges, hogy a kondenzátor lemezein különböző nagyságú töltések vannak.
Question 82
Question
Kondenzátorok soros kapcsolásából feszültségosztót hozhatunk létre.
Question 83
Question
Ha kondenzátor lemezei közé dielektrikumot (pl. csillámlap) helyezünk, akkor a kondenzátor kapacitása megnő, mert töltéseket juttatunk a rendszerbe.
Question 84
Question
A dielektrikumra - annak sérülése nélkül – jóval nagyobb elektromos tér kapcsolható, mintha a kondenzátor lemezei között légüres tér vagy levegő lenne.