Question 1
Question
1.1 Szigetelést tartó falra készített függőleges falszigetelést járda vonalában kell csatlakoztatni később készülő lábazatszigeteléshez.
Question 2
Question
1.2 Bitumenes lemezekkel készülő teknőszigetlés kizárólag talajvíznyomás elleni szigetelés esetén alkalmazható.
Question 3
Question
1.3 Üzemi víz elleni szigetelés egyúttal a talajnedvesség elleni szigetelés funkcióját is betöltheti.
Question 4
Question
1.4 A modifikált bitumenes lemez szigetelések síkváltásainál, a hajlatokban és a sarkokban legalább 3 cm sugarú ívvel kell az aljzatot kiképezni (ún. holkerképzés).
Question 5
Question
1.5 A talajok nyíró-szilárdsága a kohéziótól és a belső súrlódástól függ.
Question 6
Question
1.6 Az atmoszférikus levegő szén-dioxidjának hatására a bitumen lassan öregszik.
Question 7
Question
1.7 A talajnedvesség szigetelési szempontból – általában - talajpáraként kezelendő.
Question 8
Question
1.8 A bevonat-szigetelések – általában – 10 mm alatti rétegvastagsággal készülnek.
Question 9
Question
1.9 A higított bitumen kötése a víz elpárolgásával következik be.
Question 10
Question
1.10 Leterhelő beton alkalmazásakor az épület terheit a külön alapozás közvetíti a teherhordó talajra.
Question 11
Question
1.11Teljes szárazsági igény esetén legalább fokozottan vízzáró szigetelésre van szükség.
Question 12
Question
1.12 A talajba kerülő szigetelés és a teherviselő szerkezet egymáshoz viszonyított helyzete szerint 2 különböző lehetőség különböztethető meg.
Question 13
Question
1.13 Talajvíz elleni lemezszigetelés repedésáthidaló képessége legalább 1,0 mm legyen.
Question 14
Question
1.14 A vízszintes falszigetelés a falszerkezetbe a kapilláris víz felszívódása ellen beépített talajvíz elleni szigetelés.
Question 15
Question
1.15 A bemerülési mélység az épület, vagy építmény legmélyebben fekvő szigetelt síkja és a mért maximális talajvízszint közötti függőleges magasságkülönbség.
Question 16
Question
1.16 Talajnedvesség elleni szigetelés vízszintes aljzata akkor megfelelő, ha legalább 10 cm vastag beton, felső felülete léccel lehúzott és simított.
Question 17
Question
1.17 A duzzadó betonit szigetelések alapanyagát Ca- betonittal feltöltött panelek alkotják.
Question 18
Question
1.18 A desztillált bitumen olajos részei alapvetően befolyásolják a bitumen töréspontját.
Question 19
Question
1.19 A vízszintes falszigetelés a falszerkezetbe a kapilláris vízfelszívódás megakadályozása céljából beépített talajvíznyomás elleni szigetelés.
Question 20
Question
1.20 Szigetelést védő fal esetén megtámasztó / beszorító habarcsot kell alkalmazni.
Question 21
Question
1.21 A felszín és a talajvíztükör közötti zóna víztartalmát talajpárának nevezzük.
Question 22
Question
1.22 A szivárgó rendszereket állandó jellegű talajvíz szintjének süllyesztésére használják.
Question 23
Question
1.23 A szilikát építőanyagok kapillárisai erősebben adszorbeálják a talajvízben oldott állapotban jelenlévő pozitív ionokat, mint a negatívokat.
Question 24
Question
1.24 A bitumen gázolajból vákuumdesztillációs eljárással állítják elő.
Question 25
Question
1.25 A PV hordozórétegű bitumenes lemezek szakadási nyúlása nagyobb, mint a GG hordozórétegű bitumenes lemezeké.
Question 26
Question
1.26 Az APP modifikálású bitumenes lemezekre megengedhető maximális nyomó-igénybevétel kisebb, mint az SBS modifikálású lemezekre megengedhető maximális nyomó-igénybevétel.
Question 27
Question
1.27 Bitumenes lemez szigetelések aljzatainak repedéstágassága legfeljebb 2 mm lehet.
Question 28
Question
1.28 Mérsékelt nedvességterhelés és fokozottan védendő tér / szerkezet esetén teljes értékű / vízhatlan használati víz elleni szigetelést kell készíteni.
Question 29
Question
1.29 A beszorítás a bitumenes lemezekből készített szigetelések felületére ható legalább 0,1 MPa (1,0 kg/cm2) nyomás.
Question 30
Question
1.30 A talajvíznyomás elleni szigetelést – függőleges értelemben – a mérhető legnagyobb / legmagasabb talajvízszintig kell felvezetni.
Question 31
Question
1.31 Ragasztott modifikált bitumenes lemez szigetelések aljzatain a felületkiegyenlítés azonos a kellősítéssel.
Question 32
Question
1.32 Talajvíznyomás elleni szigeteléshez „leterhelő beton / padlóbeton „ < 1,0 m bemerülési mélységig - adott esetben – alkalmazható.
Question 33
Question
1.33 A nyílt víztartás az a víztelenítési mód, amikor a munkaterület kiemelése közben az oda beszivárgó és nyíltan megjelenő talajvizet a fenékszinten létesített árokrendszerrel, vagy csőhálózattal folyamatosan összegyűjtik és elvezetik.
Question 34
Question
1.34 A használati-üzemi víz elleni szigetelés(ek) alapvető követelménye a teknőszerű kialakítás (teknőszigetelésként kell őket kivitelezni).
Question 35
Question
1.35 A rétegvíz lejtős vízzáró talajréteg felett összegyűlt, az épület által visszaduzzasztott víz.
Question 36
Question
1.36 A használati víz elleni szigetelés teknőszerű kialakítása azt jelenti, hogy valamennyi csatlakozó szerkezet esetén függőleges felvezetést igényel.
Question 37
Question
1.37 A csatlakozó szerkezetek zsugorodási repedéseit a szigetelésnek át kell hidalnia, ezért tervezéskor ezek repedéstágasságát 1,0 mm-ben kell korlátozni.
Question 38
Question
1.38 A vízáteresztő réteg részeként megvalósításra kerülő szűrő- réteg megakadályozza a vízátresztő szivárgó- réteg eliszapolódását.
Question 39
Question
1.39 TV elleni szigetélés esetén oxidbitumenes lemezek használatakor a minimális rtg.szám 4 rtg.
Question 40
Question
1.40 A vb. lemezalap kötött talajok esetén – általában- merev szerkezetként kezelendő.
Question 41
Question
1.41 TV elleni lemezszigetelés repes- áthidaló képessége 2,0 mm síkfogassága esetén legalább 3,0 mm legyen.
Question 42
Question
1.42 A felszín és a talajvíztükör közötti zóna víztartalmát talajpárának nevezzük.
Question 43
Question
1.43 A bitumen – emulzió bitumen és szerves oldószer keveréke.
Question 44
Question
1.44 A talajba kerülő szigetelés és a teherviselő szerkezet egymáshoz viszonyított helyzete szerint 4 különböző lehetőség különböztethető meg.
Question 45
Question
1.45 Támadott oldal felőli rugalmas bevonatszigetelés szigetelést tartó falra felhordható.
Question 46
Question
1.46 A szivárgó vízre – alapvetően – a gravitáció hat, ezért az lefelé mozog.
Question 47
Question
1.47 A talajnedvesség – mechanikai szempontból – kizárólag a gravitáció hatása alatt áll.
Question 48
Question
1.48 Függőleges felületen csak GG, vagy PV hordozórétegű lemezszigetelés készülhet.
Question 49
Question
1.49 A leterhelő beton, illetve az ellenszerkezet / „ ellenfödém” az épület alapozásnak része.
Question 50
Question
1.50 A bitumenben káros a maradék paraffinok jelenléte, mivel növelik a ridegtörési hajlamot.
Question 51
Question
1.51 Használati és üzemi víz elleni szigetelés esetén a lábazatokra való felvezetési magasság legalább 30,0 cm.
Question 52
Question
1.52 A talajvízben létesülő épületszerkezetekre a bemerülési mélységgel arányos, ellenszerkezettel felveendő földnyomás hat.
Question 53
Question
1.53 Időszakos talajvíz ellen csak teknőszigetelés készülhet.
Question 54
Question
1.54 Plasztomerbitumenes lemezek esetén a kivitelezési hőmérséklet legalább -10®C legyen.
Question 55
Question
1.55 A megengedhető felületi nyomó igénybevétel az adott szigetelő lemezre vagy bevonatra vonatkozó szerkezetjellemző.
Question 56
Question
1.56 A talaj nedvességtartalmát a kapilláris hatás csökkenti, a párolgás pedig növeli.
Question 57
Question
1.57 Az üzemi víz – általában – kisebb mennyiségű, kevésbé szennyezett, s csak esetenként keletkező használt víz.
Question 58
Question
1.58 A szivárgó víz: vízáteresztő rétegben összegyűlt áramló talajvíz.
Question 59
Question
1.59 A talajvíz tükre ott van, ahol a talaj pórusainak egy részében már megjelenik a levegő is.
Question 60
Question
1.60 Lejtős terep, vagy az épület földbe nyúló elemeivel /szerkezetivel megszakított lejtős vízzáró talajréteg esetén minden esetben szükséges szivárgó rendszer alkalmazása.
Question 61
Question
1.61 Állandó talajvíz esetén – általában – szivárgó rendszer beépítése szükséges.
Question 62
Question
1.62 A nyílt kapilláris öv a talajvíztükörhöz közelebb, míg a zárt kapilláris-öv a talajvíztükörtől távolabb helyezkedik el.
Question 63
Question
1.63 Az építőipari bitumenek penetrációjának mértékét gyűrűs-golyós módszerrel határozzák meg.
Question 64
Question
1.64 A lágyuláspont: az a hőmérséklet, amelyen a bitumen szakító-szilárdsága egy meghatározott érték alá csökken.
Question 65
Question
1.65 Bitumenes lemez szigetelések nedves aljzatának kellősítésére bitumen oldatot, míg száraz állapotú aljzatának kellősítésére bitumen emulziót kell használni.
Question 66
Question
1.66 Bitumenes vékonylemeznek a 2,0 mm-nél vékonyabb lemezeket nevezzük.
Question 67
Question
1.67 A szigetelést védő fal a függőleges falszigetelés(ek) aljzatául szolgáló olyan szerkezet, amelyre a vízszigetelést felhordják, felfüggesztik, vagy felragasztják.
Question 68
Question
1.68 Talajvíznyomás elleni szigetelés legalább 3 réteg 4mm vastag bitumenes lemezből készüljön.
Question 69
Question
1.69 A nedvességhatások intenzitása tekintetében a lakások fürdőszobái közepes nedvességhatásnak vannak kitéve.
Question 70
Question
1.70 Mivel a talajvíz és a felszín között nincs vízzáró réteg, ezért csak kivételes esetben kerül nyomás alá, egyébként tükrén a külső légnyomás hatása érvényesül.
Question 71
Question
1.71 A mértékadó talajvízszint általában azonos a maximális talajvízszinttel.
Question 72
Question
1.72 A szűrőréteg: kiszáradás elleni védelem a vízáteresztő rétegeken.
Question 73
Question
1.73 A talajvíznyomás elleni szigetelés aljzata legalább 12 cm vastag vasalt simított beton.
Question 74
Question
1.74 A plasztomer bitumen bitumennel összeférhető termoplasztikus kaucsuk hozzákeverésével modifikált desztillált és vagy fúvatott (oxidált) bitumen.
Question 75
Question
1.75 A bitumenes lemez anyagú vízszigeteléseket az igénybevételtől és a beépítés helyétől függően egy vagy több rétegben kell készíteni.
Question 76
Question
1.76 Függőleges felületen GV hordozórétegű szigetelés készíthető.
Question 77
Question
1.77 A műanyag lemez szigeteléseket két rétegben készítik.
Question 78
Question
1.78 Közepes mértékű nedvességhatásnak van kitéve minden olyan helyiség, ahová (az OTÉK szerint) padlóösszefolyót kell beépíteni.
Question 79
Question
1.79 Használati víz fogalmán általában erősen szennyezett elfolyó vizet értünk.
Question 80
Question
1.80 Komtakt módon burkolható öntapadó bitumenes lemezzel vízhatlan padlóburkolat készíthető.
Question 81
Question
1.81 Vízzáró padló- és falburkolat készíthető mérsékelt nedvességhatás és általános védelmi igény esetén.
Question 82
Question
1.82 Használati és üzemi víz elleni szigetelések esetén a lábazatoknál a felvezetési magasság legalább 30.0 cm.
Question 83
Question
1.83 A használati és üzemi víz elleni szigetelések alapvető követelménye a teknőszerű kialakítás.