Árpád-kor fogalmak

Pregunta	Respuesta
kettős fejedelemség	Olyan hatalmi rendszer, amelyben az egyik vezető a tényleges hatalmat gyakorló világi, katonai uralkodó (gyula), a másik a vallási vezető (kende).
törzsszövetség	Lovas népek társadalmi egysége, amit a család, a nagycsalád, a nemzetség, törzs alkotott. Amikor a magyarság Etelközbe érkezett, 7 különböző törzs kötött szövetséget (vérszerződés)
nemzetség	Tagjai azonos őstől származtatták magukat, rokonságukat apai ágon tartották számon. Egy nemzetség létszáma kb. 1000 fő volt.
honfoglalás	Árpád vezetésével a magyarok 895-900 között foglalták el a Kárpát-medencét
kalandozások	A magyar törzsek Kárpát-medencén kívülre vezetett zsákmányszerző hadjáratok. 955-ben az augsburgi vereség vetett véget a nyugati hadjáratoknak.
Királyi vármegye	A Magyar Királyság területi alapú közigazgatási egysége, amelyeket a királyi várak körül szerveztek meg. A vármegye a királyi birtokok mellett magába foglalta az egyházi és magánbirtokokat is. Élén a megyésispán állt, aki a király nevében gyakorolta hatalmát.
ispán	Királyi tisztviselő a vármegyék élén, aki a király nevében bíráskodott, katonai feladatokat látta el és beszedte az adókat.
várjobbágy	A királyi vármegyék egyik katonaeleme, aki csak hadi szolgálattal tartozott a várbirtokból kapott szolgálati birtokáért és az ispán vezetésével vonult hadba.
Várispánság	A királyi várak és a hozzájuk tartozó királyi birtok, amely élén a várispán állt. A várispánság a királyi vármegye része. Az ispán alárendeltjei a várnépek, akik a vár ellátását biztosították és a várjobbágyok, akik feladata a katonáskodás volt.
tized	A középkori Európában az egyháznak fizetett adófajta, a termés 1/10-e.
Hiteles hely	A középkorban az oklevelek kiadására, hitelesítésére és megőrzésére létrehozott hivatal, "közjegyzőség".
kancellária	Királyi intézmény, amelynek legfontosabb feladata az írásbeliség (királyi levelezés, oklevelek kiadása, törvények megfogalmazása) lebonyolítása.
báró	Az országos főméltóságokat betöltő nagybirtokosok Magyarországon a 13-15. században. A tisztségeket a király adományozta, saját hadseregükkel (bandérium) vonultak hadba.
szerviens	Szabad ember, aki földbirtokkal és szolgákkal rendelkezett, csak a királynak szolgált és csak ő bíráskodhatott felette. A birtokadományozások következtében a bárók veszélyeztették a szerviensek helyzetetét.
Regálé	Az államkincstárt illető, királyi felségjogon szedett jövedelmek. Fontosabb regálék: urbura vagy bányajövedelem, a kitermelt ércek (arany, ezüst, réz) után fizetendő illeték neve, pénzverés joga, sómonopólium.
Kamara haszna	A pénz rendszeres és kötelőző beváltásából származó jövedelem az Árpád-korban. Alapja a pénzkibocsájtás királyi felségjoga.
Aranybulla	II. András 1222-ben, Székesfehérvárott kiadott, aranypecséttel ellátott királyi dekrétuma, amely a bárók, szerviensek és várjobbágyok jogait biztosította. Azt az arany pecsétet is jelenti, mellyel a magyar királyok megerősítették fontosabb okmányaikat.
"Új berendezkedés" politikája	II. András (1205-1235) birtokadományozó politikájának elnevezése. A királyi hatalom alapját jelentő birtokok adományozása révén csökkentek a királyi jövedelmek és a királyi hatalom tekintélye.
Andreanum	Az Erdélyben élő szászok számára, II. András által 1224-ben adományozott kiváltságok elnevezése. Biztosította a szászok függetlenségét a vármegyei szervezettől, saját vezetőjük volt, a szebeni ispán.
Familiaritás	A tatárjárás egyik társadalmi következménye. Sajátos kapcsolat, függőségi viszony. A kisebb birtokos a nagyúr szolgálatába állva annak tágabb értelemben vett családjához (famíliájához) tartozott. Részt vett ura birtokának igazgatásában, szolgált hadseregében, ezért védelmet és természet- vagy pénzbeli juttatásokat kapott.
Nemesi vármegye	A magyar közigazgatás alapvető területi egysége. A vármegye alapja a 13. századtól már nem a királyi birtok, hanem a megye birtokosainak közössége, amely önkormányzati jogokkal rendelkezett.
Tartományúri hatalom	A 13. század végén alakult ki, amikor a bárók már egész országrészeket birtokoltak, kisajátítva az uralkodói jogokat. Saját udvartartással, hadsereggel és önálló külpolitikával rendelkeztek.
Dukátus (hercegség)	A Magyar Királyságon belül a trónörökös kormányzása alatt álló területek. Jellemzően az ország peremterületein alakultak ki, pl.: Bihar, Nyitra. I. András nevéhez köthető, aki az újabb trónviszályok elkerülése végett hozta létre öccse (I. Béla) számára.

Siguiente

Descripción

Resumen del Recurso

Similar

	Creado por Bence Hosnyánszki hace más de 6 años