7051130
Description
Flashcards by Erzsébet Bosnyákné Szűcs, updated 9 months ago
|
Created by Erzsébet Bosnyákné Szűcs
about 8 years ago
|
|
| Question | Answer |
| tervgazdálkodás /tervutasításos rendszer | Központi gazdaságirányítási módszer, a gazdaság egészének állami tervek alapján történő központi irányítása a szocialista országokban. Általában 5 éves tervekben határozzák el, és írják elő a gazdaság szereplői számára, hogy mit kell termelni, miből, és mennyiért. A mennyiség a fontos. Az állam dönt az erőforrások és a bevételek elosztásáról. Az teszi lehetővé, hogy csak, vagy szinte csak állami vagy „közös” (lásd! termelőszövetkezetek) tulajdon létezik a gazdaságban. |
| Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) | a II. világháborúban győztes nagyhatalmakból álló nemzetközi testület. A volt hitleri szövetséges országok mindegyikében felállították a fegyverszüneti szerződés végrehajtásának és a békeszerződés megkötéséhez szükséges feltételek kialakításának ellenőrzésére. A SZEB elnöke az adott ország területén a háborús katonai hadműveleteket irányító állam képviselője volt. Magyaro.-on a szovjet misszió mellett csekélyebb befolyással és létszámmal brit, amerikai, csehszlovák és jugoszláv kirendeltségek működtek. Magyaro.-on a SZEB a legfelsőbb politikai és gazdasági döntéshozó szerv szerepét is betöltötte, és közvetve segítette az MKP hatalomra jutását is. |
| személyi kultusz | Vezető szerepet játszó politikai személyiségek elvtelen, mértéktelen és kritikátlan dicsőítése. A diktatórikus rendszerek gyakori sajátossága, de legkirívóbb formája a kommunista vezetők körül alakult ki. A Szovjetunióban Sztálin körül kibontakozó személyi kultusz nyomán több kommunista vezető körül is személyi kultusz épült ki: Magyaro.-on 1948 után Rákosi Mátyás, a gyakorlatilag korlátlan hatalmat birtokló pártfőtitkár körül bontakozott ki sztálini típusú, sokszor a nevetségesség határát súroló személyi kultusz, amely 1952-ben, 60. születésnapján érte el csúcspontját. |
| koalíciós kormányzás | 1944. dec.-1949: Magyarország kormányát négy párt (MKP,SZDP, FKgP, NPP) szövetsége alkotja; a koalíciós kormány végét az 1948/49-es kommunista hatalomátvétel jelenti |
| kollektivizálás /téeszesítés | Eredeti értelmében a közösségi tulajdonba vételre vonatkozik, azonban a szocialista országokban, így Magyaro.-on is a mezőgazdaság szocialista átszervezését, a paraszti magángazdaságok erőszakos felszámolását és területükből mezőgazdasági nagyüzemek (termelőszövetkezetek) kialakítását jelenti. A kollektivizálás 1948 után indult meg az egész országra kiterjedően. Adminisztratív, kényszerítő eszközökkel (pl. magas adó, beszolgáltatási kötelezettség) „vették rá” a parasztokat arra, hogy adják be a földjüket, állataikat. szerszámaikat a szövetkezetbe. |
| ÁVO | Politikai Rendészeti Osztály →Államvédelmi Osztály (ÁVO): a politikai rendőrség elnevezése Magyaro.-on Péter Gábor vezetésével. Feladata a demokratikus államrend és a köztársaság védelméről szóló törvény alapján a háborús és népellenes bűncselekmények felderítése mellett az egyesületek megfigyelése, a politikai gyűlések ellenőrzése, a politikai adatszerzés és tárolás, továbbá az internálás elrendelésére vonatkozó javaslattétel volt Kibővített hatáskörét 1948 szeptemberében az ÁVH vette át. (csengőfrász, padlássöprés, fekete autó) |
| kék cédula | az 1947. évi országgyűlési választások során használt igazolólap, amelyet a választási törvény szerint azok kaphattak, akik választásra jogosultak, de nem a lakóhelyükön szavaztak. A választás napján az MKP aktivistái ilyen kék cédulákat kaptak, és így egy ember több szavazókörzetben is leadhatta a szavazatát. A választás során az MKP több visszaélést is elkövetett, de a kék cédulákkal elkövetett csalás volt a legismertebb, így az 1947. évi választásokat a köznyelv „kék cédulás választás” -ként is emlegeti. |
| B-listázás | B-lista: azoknak a közalkalmazottaknak, állami hivatalnokoknak a listája, akik a politikai fordulatok után valamilyen szempontból nemkívánatossá váltak. 1945–1946-ban, a kommunista hatalomátvétel során majdnem 100 ezer ember került B-listára. Elsősorban a politikai tisztogatás, másodsorban takarékossági szempontok motiválták a tömeges elbocsátásokat. A szűrést egy háromtagú bizottság végezte. A vizsgálat során háromféle névsort készítettek: A = megbízhatóak, B = elbocsáthatóak, de egy éven belül visszavehetők, C = politikailag megbízhatatlanok, nem visszavehetők. |
| beszolgáltatás, begyűjtés | A mezőgazdasági termények és termékek kötelező beszolgáltatása az államnak. A beszolgáltatott terményekért jelképes, az önköltséget sem fedező árat fizettek, ezzel a mezőgazdaságban keletkező jövedelem nagy részét elvonták, és a nehézipar fejlesztésére fordították. Nem volt tekintettel az évi terméseredményre, akkor is végrehajtották, ha a család fejadagját vagy a jövő évi vetőmagot vitték el. A beszolgáltatási kötelezettség elmulasztását szigorúan büntették, 1955-ig kb. 200 ezer parasztot ítéltek el emiatt. Célja az állami szükségletek kielégítésén kívül a paraszti magántermelés ellehetetlenítése, a „kulákság” tönkretétele, a kollektivizálás felgyorsítása is volt. |
| németek kitelepítése | a nagyhatalmak potsdami döntése (1945. július 17.–augusztus 2.) értelmében a magyaro.-i németségre is kényszer-kitelepítés várt. A SZEB 1945. szeptember 20-án rendelte el Magyaro.-on. Az első szakaszban kitelepítettek Németo. amerikai megszállási övezetébe kerültek, később már Németo. szovjet megszállási övezetébe. Összesen mintegy 200 ezer német nemzetiségű lakos kényszerült elhagyni a hazáját. A kitelepítettek egy része (kb. 20 ezer fő) utólag visszaszökött Magyaro.-ra. |
| kulák | ( “zsíros” paraszt vagy nagyparaszt). A meghatározás – ami eredetileg módosabb vagy gazdag parasztot jelentett – egyre szélesedő fogalomkörébe a nem nagy földekkel rendelkező, de ahhoz ragaszkodó parasztok is bekerültek /szovjet mintára. |
| kitelepítés | politikai érdekek alapján egyes személyek vagy népcsoportok kényszerű elköltöztetése egy az országon belüli, de a lakóhelytől távol eső kényszerlakhelyre vagy más ország területére. 1945 után a nagyhatalmak döntése értelmében kitelepítettek kb. 200 ezer magyaro.-i németet, és kitelepítés sújtotta a csehszlovák „nemzetállamban” élő magyarokat is. A kommunista hatalom is alkalmazta: 1951. június 17-én belügyminisztériumi döntés alapján elrendelték a “volt kizsákmányolók” Budapestről való kitelepítését. Alkalmazták mindenkire, akit a kommunizmus ellenségének tartottak: a háború előtti államapparátus tisztviselőire, katonáira, rendőreire, kulákokra. Legalább 12 ezer embert kényszerítettek lakóhelye elhagyására, és vittek megbélyegezve eldugott kis falvakba, embertelen körülmények közé. |
| internálás | politikai, esetleg közbiztonsági szempontból veszélyesnek nyilvánított személy rendőri felügyelet alatt álló táborban való elhelyezése, anélkül, hogy konkrét bűncselekményt elkövetett volna. (Recsk, Kistarcsán, Tiszalökön és Kazincbarcika ) |
| magyar–csehszlovák lakosságcsere-egyezmény | 1946. február 27- én Budapesten Magyaro. és Csehszlovákia ún. lakosságcsere-egyezményt kötött. Az egyezmény szerint ahány szlovák önkéntesen távozik Magyaro.-ról, annyi felvidéki magyart telepíthet ki a csehszlovák állam. A magyar kormány a szerződés megkötésével a felvidéki magyarok üldöztetésének akart véget vetni – egyébként sikertelenül. |
| „szalámi taktika” | Rákosi Mátyás, az MKP főtitkára és köre nevéhez fűződő politikai megoldás köznyelvi megnevezése. A totális kommunista hatalom, az egypártrendszer gyors létrehozása érdekében a többi párttal szemben alkalmazott módszer azok teljes tönkretételére. Az ellenzéki pártokat megfosztották vezetőiktől, vezéregyéniségeiktől, koholt vádak alapján emigrációba kényszerítették, ártatlanul elítélték, bebörtönözték őket, vagy egyszerűen elraboltatták a szovjet csapatokkal. A kommunista hatalom szempontjából “veszélyesnek” ítélt párttagokat egyenként, egymástól elszigetelve tették ártalmatlanná: megzsarolták, kizáratták a pártokból, visszavonulásra vagy az ország elhagyására késztették. A meggyengült és megfélemlített pártok sok esetben több részre szakadtak, gyakorlatilag „felszeletelődtek”, rövid idő múltán feloszlottak. Legtipikusabb esete a „túl erős” FKgP tönkretétele volt. |
| termelőszövetkezet | teljes nevén mezőgazdasági termelőszövetkezet . A magán parasztgazdákat adminisztratív eszközökkel (pl. tagosítás, begyűjtés stb.) kényszerítették a belépésre (föld, eszközök, állatok közösbe adása). A termelőszövetkezetben a termelőeszközök közös tulajdonúak voltak, a termelés közös munkán alapult, a jövedelem elosztása a végzett munka arányában történt. |
| Baloldali Blokk | a kommunisták kezdeményezésére 1946-ban létrejött politikai szövetség (MKP, SZDP, NPP) a kisgazdák gyengítésére |
| káder | általában a kommunista párt által kiemelt fiatal (szak)munkás vagy paraszti származású fiatal, aki nem a tanult hivatását gyakorolja, hanem politikai meggyőződésénél fogva a kommunista párt bürokráciájában, a pártapparátusban dolgozik oly módon, hogy léte és megélhetése is a párttól függ. |
| tanács | a szovjet mintájú, szigorúan központosított helyi közigazgatás alapegység Magyaro.-on 1950–1990 között. |
| Elnöki Tanács | Az 1949-es magyar alkotmány hozta létre ezt a testületet a köztársasági elnök tisztsége helyett. Mivel törvényerejű rendeleteket alkothatott, az országgyűlés jelentőségét csökkentette |
| munkástanács | munkás önigazgatási, érdekképviseleti szervezet; 1956-ban, a forradalom idején ellátták a gyárak felügyeletét, biztosították a közellátást, a szovjet intervenció után pedig sztrájkokkal próbálták tárgyalásra bírni a Kádár-kormányt; 1957-ben számolják fel őket. |
| koncepciós perek | bírósági eljárásnak álcázott politikai megfélemlítő akció, amikor hazug vádak, hamisított bizonyítékok, kikényszerített vallomások révén megrendeznek egy tárgyalást, az ítélet előre eldöntött; a szélső baloldali diktatúrák jellemzője |
| békekölcsön | a Magyaro.-on 19501955 között évente kibocsátott államkötvények elnevezése. A megfélemlített, zaklatásig menően agitált lakosság a jövedelme 10-15%-át volt kénytelen ~ ök jegyzésére fordítani. A korabeli feszült politikai légkörben a 30% fölötti túljegyzések sem voltak ritkák. Az állam az elvont jövedelmet az iparosítás gyorsítására igényelte, valódi célja azonban a vásárlóerő tudatos csökkentése volt. A kötvények visszafizetését az állam 10 éven belül garantálta, de még 1977-ben is váltottak be névértéken 25, 50, 100, 200 Ft-os papírokat, amelyek ekkor már reálértékük töredékét sem érték el, jó részük pedig egyáltalán nem került kifizetésre. |
| földosztás | 1945-ben 5,6 millió kat. holdat osztottak szét 642 342 igénylő között. Az igények kielégítésére kisajátították az 1000 holdon felüli nagybirtokokat, a 100 holdon felüli úri közép- és a 200 holdon felüli parasztbirtokokat. A rendelet kártalanítást ígért a tulajdonosoknak, amelyre azonban nem került sor. |
| pártállam | a hatalmat birtokló egyetlen párt összefonódik az államszervezettel, és felette irányító-ellenőrző befolyást gyakorol |
| háborús bűnös | A második világháború után Nürnbergben ítélkező nemzetközi bíróság nyilvánította bűncselekménnyé a „háborús bűnöket”. Háborús bűnösnek tekintették azokat a személyeket, akik a háború során embertelenül bántak polgári személyekkel, deportálásokban működtek közre, hadifoglyokat bántalmaztak, túszokat öltek meg, gyilkosságokat követtek el, illetve akiket felelősség terhelt a támadó háború megindításáért. |
| népbíróság | Magyarországon az Ideiglenes Nemzeti Kormány által 1945-ben létrehozott rendkívüli bíróságok, melyek az elfogott háborús bűnösöket vonták felelősségre. az 1956-os forradalom leverése után tevékenységüket egy időre felújították. Tagjait a pártok delegálták. |
| népköztársaság | Az 1949-es alkotmány határozta meg így a kormányformát. A szocialista országokra jellemző 1945 után. |
| reakciós | 'a haladást akadályozó', s mindenkit annak bélyegeztek, aki a kommunista vezetéstől eltérő módon gondolkodott |
| Petőfi Kör | 1954-ben alapított, többségében értelmiségieket tömörítő szervezete a DISZ-nek, amely a reformkommunisták fórumává vált. |
| MEFESZ | A DISZ-től független ifjúsági szervezet: Magyar Egyetemisták és Főiskolai Egyesületek Szövetsége, mely 1956 októberében alakult. |
| DISZ | A Dolgozó Ifjúság Szövetsége (vagy röviden DISZ) magyar ifjúsági tömegszervezet volt az 1950-es évek első felében. 1950. június 18-án alakult meg Magyarországon a szovjet mintájú központosítás részeként az MDP vezetése alatt álló, 14-26 éves fiatalokat tömörítő szervezet, melynek célja az ifjúság egységesítése volt. Az addig a Magyar Ifjúság Népi Szövetsége által összefogott ifjúsági szervezeteket volt hivatott felváltani. Tagjai a munkások, parasztok, értelmiségiek ifjai lehettek. |
Want to create your own Flashcards for free with GoConqr? Learn more.