|
Created by Erzsébet Bosnyákné Szűcs
about 8 years ago
|
|
Question | Answer |
legvidámabb barakk | az életkörülmények lassú javulása mellett, a többi szocialista országhoz képest valamivel szabadabb volt a légkör |
puha diktatúra | a Rákosi-féle zsarnoki hatalom helyett paternalista (atyáskodó-gondoskodó), a társadalom jólétét, biztonságát a rendszeren belül lehetőség szerint növelő egypárti diktatúra, amely ugyanakkor továbbra is alattvalónak tekinti az állampolgárait |
gulyáskommunizmus | az életszínvonal növekedésnek az élelmiszerellátás terén érezhető javulására utaló kifejezés |
frizsiderszocializmus | 1970-es évek magyar társadalmának továbbra is javuló életszínvonalára utaló kifejezés, ahol már nem csak az élelmiszer, hanem a tartós fogyasztási cikkek (pl. a hűtőszekrény, azaz frizsider) tömeges vásárlása is jellemző volt |
3 T | a kommunista kultúrpolitika jellemzője, mely Aczél György nevével kapcsolódott össze: Tiltott (a rendszert bírálók), Tűrt (politikamentes, de a hatalom által nem kedvelt alkotások), Támogatott (a politikailag megbízható, a rendszert kritika nélkül kiszolgáló alkotók) |
a 3 tabu | - nem kérdőjelezhető meg az egypártrendszer, a párt vezető szerepe - nem vitatható a SZU-hoz való hűség, a VSZ-tagság - nem kérdőjelezhető meg 1956 ellenforradalmi jellege, a megtorlásokról nem lehet beszélni |
új gazdasági mechanizmus | a központi tervezés és a piaci szabályozás elemeinek sajátos vegyítése: - a központi tervezés szerepének csökkentése és a vállalati önállóság növelése; - vegyes árrendszer: hatóságilag rögzített (alapvető élelmiszerek, energia), hatóságilag megállapított korlátok között mozgó, szabad árak; - a munkabérek vállalatok és szakmák szerinti központi meghatározását az átlagbér-szabályozás váltotta fel |
második gazdaság | a főmunkahelyen végzett munka mellett a nem állami, nem szövetkezeti, hanem a magán szektorban (maszek) végzett jövedelemkiegészítő tevékenységek: háztáji, kisipari, kiskereskedelmi tevékenységek, gmk (gazdasági munkaközösségek), vgmk (vállalati gazdasági munkaközösségek) |
ellenzéki csoportok | 1. demokratikus ellenzék: elsősorban a politikai rendszert bírálják, az emberi jogok kérdését állítják középpontba; 2. népi írók csoportja (népi-nemzeti ellenzék): figyelmük főleg a faluközösségek pusztulása, a népességszám stagnálása, majd fogyása és a határokon túl élő magyarság sorsa felé összpontosul |
reformkommunista csoportok | 1. Nyers Rezső a közgazdász- szociológus- politológus értelmiségiekre támaszkodva a az államgazdaság piacosítását, szerkezeti átalakítását tartja fontosnak 2. Pozsgay Imre a népi írók felé tájékozódik: kisebb változtatások a politikai rendszerben (ellenőrzött pluralizmus kommunista hegemóniával), a nemzeti jelleg megteremtése, megerősítése |
EKA | 1989 márciusában megalakul az Ellenzéki Kerekasztal a legnagyobb ellenzéki pártok részvételével az egységes fellépés érdekében |
NKA | 1989 júniusában az MSZMP leült az Ellenzéki Kerekasztallal tárgyalni a rendszerváltoztatás békés átmenetéről |
sarkalatos törvények | azok a törvények, melyek a békés rendszerváltoztatást lehetővé teszik: - az Alkotmány módosításáról; - az Alkotmánybíróságról; - a pártok működéséről és gazdálkodásáról; - az országgyűlési képviselők választásáról; - a Büntető Törvénykönyv módosításáról; - a büntetőeljárási törvény módosításáról. |
"Aki nincs ellenünk, az velünk van." | a korszak jellemzője, hogy hiányzik a politikai aktivitás kikényszerítése, a a hatalom a társadalom politika iránti közömbösítésére törekszik |
életszínvonal politika | ha szerény mértékben is, de folyamatosan növelni kell az életszínvonalat, mert el kell kerülni az ellátási feszültségeket, amelyeknek része volt az 56-hoz vezető elégedetlenség kialakulásában |
a társadalom és a hatalom kiegyezése | a '60-as évek során kialakult egyfajta hallgatólagos közmegegyezés: a rendszer eltűri, hogy az emberek a saját jólétükkel törődjenek a politika helyett, cserében pedig azok elfogadják a fennálló hatalmat, s "elfelejtik" annak eredetét, az '56-os eseményeket |
rendszerváltoztatás | az a néhány éves, békés átalakulási folyamat, amelynek során az egypárti diktatúrát többpárti demokrácia, az állami és társadalmi tulajdonon alapuló tervgazdaságot pedig döntően magántulajdonra épülő piacgazdaság váltotta fel, s mindeközben függetlenségét is visszanyerte az ország |
disszidens | az anyaállam törvényeinek megsértésével, útiokmány nélkül hagyja el az országot, vagy törvényesen utazik ki, de nem tér vissza, gazdasági vagy politikai okok miatt |
háztáji | a tsz alapszabályában megállapított munkamennyiség teljesítése esetén a tsz-tag a rermelőszövetkezet földjéből kb. 1 kat. hold saját művelésű földre volt jogosult = háztáji |
panellakás | panelház vagy panelépület (röviden panel) előre gyártott vasbeton elemekből készült épülettömb, a városokba költőző vidéki munkaerő miatt fellépő lakáshiány enyhítésére alkalmazott, viszonylag gyors és olcsó építési technológiával |
szamizdat | 'saját kiadás': illegális kiadvány a kommunista rendszerekben, amelyet azért írtak, nyomtattak és terjesztettek titokban, mert a rezsim cenzúrája betiltotta volna a közölt tartalmak terjesztését |
ügynök / besúgó | a titkosszolgálat hivatásos tagjai, tisztjei által beszervezett külső személy |
III/III. | a Belügyminisztérium III. Főcsoportfőnökségének III. csoportfőnöksége / Belső Reakció Elhárító Csoportfőnökség |
monori találkozó | 1985: Monorierdei Kemping: demokratikus ellenzék + népi írók találkozója |
lakitelki találkozó | 1987-ben a népi írók csoportja létrehozta saját mozgalmát: MDF (Magyar Demokrata Fórum) |
spontán privatizáció | az állami tulajdon tömeges magántulajdonba kerülésének kezdete, annak még pártállami keretek között kibontakozó 1987–1990-es szakasza |
gyülekezési jog | az 1989-es gyülekezési és egyesülési törvények tették lehetővé tüntetések tartását, pártok alapítását |
pluralizmus | 1. többféle nézet vagy érték létezése egyszerre; 2. több egymással versengő párt jelenléte |
jogállam | - az államhatalom jogilag szabályozottan és korlátozottan működik, - az államhatalmi ágak elválasztása (hatalommegosztás), a hatalom ellenőrizhetősége, - a népszuverenitás elve = az állam hatalmának forrása a nép, - az emberi jogokat az állam elismeri és biztosítja, védi, - az állampolgárok a törvény előtt egyenjogúak, - a törvények uralma: a törvények az államot is kötik, jogvédelem biztosítása a független bíráskodással |
Want to create your own Flashcards for free with GoConqr? Learn more.