Question 1
Question
Az eredeti Neumann modellnél az utasításokat és az adatokat az operatív memóriában a
tárolás helye és a tárolás formátuma különbözteti meg.
Question 2
Question
Az eredeti Neumann modellnél a kombinált BE/KI meneti egység az ALU-val nem,
csak a memóriával tudott közvetlenül információt cserélni.
Question 3
Question
Az eredeti Neumann modellnél a BE- és KI meneti egység különálló volt és a
memóriával nem, csak az ALU-val tudott közvetlenül információt cserélni.
Question 4
Question
Az utasításokat és az adatokat az operatív memóriában azonos formában tárolja, így
azokat csak a program algoritmusa különbözteti meg.
Question 5
Question
Az utasítást és az adatot fizikailag mindig külön álló memóriában tárolja, így az külön
sínen gyorsabb eléréső, és a hely alapján egyértelmően azonosítható.
Question 6
Question
Az utasítást és az adatot külön memóriában tárolja, így azok, külön sínen gyorsabb elérésőek,
és a hely alapján egyértelmően azonosíthatók.
Question 7
Question
A be és kimenı adatokat a gyorsabb elérés érdekében az aritmetikai-logikai (ALU) egységben
tárolja.
Question 8
Question
Az utasításokat memóriában tárolja, az adatokat perifériából kapja.
Question 9
Question
Az utasítást és az adatot külön memóriában tárolja, az utasítást és az adatot a memóriában a
tárolás formátuma különbözteti meg.
Question 10
Question
Az utasításokat és az adatokat bináris formában tárolja.
Question 11
Question
Az utasításokat és az adatokat a memóriában csak a program algoritmusa különbözteti meg.
Question 12
Question
Az utasításhoz és az adathoz külön-külön cím- és adatbusz tartozik.
Question 13
Question
Az utasítást és az adatot külön memóriában tárolja, az utasítást és az adatot a memóriában a
tárolás formátuma különbözteti meg.
Question 14
Question
Az utasításokat és az adatokat az op. memóriában csak a program algoritmusa különbözteti
meg.
Question 15
Question
DMA vezérlı alkalmazása esetén a ki/bemenı adatok az ALU-n keresztül olvashatók be/
írhatók ki a memóriába.
Question 16
Question
Az utasítást és az adatot az operatív memóriában a tárolás formátuma és a helye
különbözteti meg.
Question 17
Question
Az eredeti Neumann modellnél a kombinált BE/KI meneti egység csak a memóriával
tud közvetlenül információt cserélni az ALU csak a memórián keresztül érhetı el.
Question 18
Question
Ha az utasításkészlet tartalmaz I/O utasítást akkor annak végrehajtására mindig önálló
I/O processzort kell alkalmazni.
Question 19
Question
Az I/O processzor, az átadott kezdıcímtıl, a memóriában tárolt utasításokból álló
perifériakezelı algoritmust önállóan, a CPU-val párhuzamosan hajtja végre.
Question 20
Question
Az eredeti Neumann modellnél a BE -és KI meneti egység különálló volt és csak az
ALU-val tudott közvetlenül információt cserélni, a memóriával nem.
Question 21
Question
A CPU egy –már meglévı - utasításkészlet gyorsabb implementálása (emulálása), érdekében
mikroprogramozott vezérlı egységet tartalmazhat.
Question 22
Question
A CPU egy –már meglévı- utasításkészlet gyorsabb implementálása (emulálása), érdekében
mindig huzalozott vezérlı egységet tartalmaz.
Question 23
Question
Multitask-os rendszereknél a fizikai és a virtuális processzor összerendelést az összerendelı
társprocesszor végzi.
Question 24
Question
A térbeli és az idıbeli lokalitási elvek miatt gyorsító tárakat (cache) csak az utasítások
tárolására használhatnak.
Question 25
Question
Utasítás feldolgozó szalag (pipeline) alkalmazásakor az egymás után következı
mőveletvégzık közé, átmeneti tárolót kell alkalmazni.
Question 26
Question
A gyorsító tár (cache) a virtuális tár és az operatív memória közötti átvitel sebességét növeli
meg.
Question 27
Question
Memória átlapolás (memory interleave,) esetén 32bites adateléréskor egy LWORD és a
közvetlenül utána következı LWORD ugyanabban a memóriatömbben (bank) található.
Question 28
Question
Pipe-line esetén az utasítás egymásra hatás egyik fajtája a procedúrális egymásra hatás. Ennek
elkerülésére a Pipe-line-t mindig teljesen kiürítik, és újra töltik.
Question 29
Question
A DMA egység az utasításkészletben szereplı, de a CPU-ban nem megvalósított utasításokat
hajtja végre a memóriában tárolt szubrutinok felhasználásával.
Question 30
Question
A CPU egy-már meglévı- utasításkészlet gyorsabb implementálása (emulálása)
érdekében mikroprogramozott vezérlıegységet tartalmazhat.
Question 31
Question
A többkomponenső címzési módok elınyösen alkalmazhatók összetett adatszerkezetek
kezelésére.
Question 32
Question
A többkomponenső címzési módok hátránya, hogy nem alkalmazhatók összetett
adatszerkezetek kezelésére.
Question 33
Question
Kétkomponenső címzésnél az effektív címet az utasításban lévı címrészbıl és egy regiszter
tartalmából állítja elı.
Question 34
Question
Indexelt memóriacímzésnél az utasítás címrésze a következı utasítást tartalmazó
memóriahelyre mutat.
Question 35
Question
Indexelt címzésnél az effektív címet az utasításban lévı címrészbıl és egy regiszter
tartalmából állítja elı.
Question 36
Question
Indirekt memóriacímzésnél az utasítás címrésze a következı utasítást tartalmazó
memóriahelyre mutat.
Question 37
Question
Az indirekt és az indexelt címzés alkalmazása elınyösen alkalmazható összetett
adatszerkezetek kezelésénél.
Question 38
Question
A stack frame (verem keret) alkalmazásakor a bemenı paraméterek helyének felszabadítása
(keret lebontása) mindig a függvényt hívó program feladata.
Question 39
Question
Az ENTER és a LEAVE utasítás az x86-os processzornál a verem keret (stack frame)
alkalmazását támogatja.
Question 40
Question
A stack frame (verem keret) alkalmazásakor a bemenı paraméterek és a lokális változók
címzésére a keretben bázisrelatív címzést alkalmaznak.
Question 41
Question
Az indirekt és az indexelt címzés alkalmazása elınyösen alkalmazható összetett
adatszerkezetek kezelésénél.
Question 42
Question
A stack frame (verem keret) alkalmazásakor a bemenı paraméterek és a lokális változók
címzésére a keretben indexregiszteres többkomponenső címzést alkalmaznak.
Question 43
Question
Az adatok könnyő, flexibilis kezelése érdekében sokféle, bonyolult, többkomponenső címzési
módokat valósíthat meg.
Question 44
Question
Bázisregiszteres memóriacímzésnél az utasítás címrésze a következı utasítást tartalmazó
memóriahelyre mutat.
Question 45
Question
A stack frame alkalmazása esetén a szubrutinok (függvények) lokális változóinak mindig a
szubrutint hívó program foglal helyet.
Question 46
Question
A stack frame a szubrutinokat (függvényeket) megvalósító algoritmusok elejét és végét jelöli
ki a memóriában.
Question 47
Question
A stack frame (verem keret) a stack-ként (verem) felhasználható memóriaterület elejét és a
végét jelöli ki a memóriában.
Question 48
Question
A társprocesszor az utasításkészletben szereplı, de a CPU-ban nem megvalósított
utasításokat (pl.: aritmetikai) önállóan, a CPU mőködésével párhuzamosan, hajthatja végre.
Question 49
Question
A gyorsító tár (cache) tartalma write back írási stratégia esetén hosszabb ideig eltérhet az
operatív memória megfelelı rekeszeinek tartalmától.
Question 50
Question
Pipe-line alkalmazásakor az egymás után következı két utasítás azonos típusú rész-mőveleteit
(két fetch, két dekódoló, stb.) azonos idıszeletben egyszerre dolgozzák fel.
Question 51
Question
Pipe-line esetén az utasítás egymásra hatás egyik fajtája a procedúrális egymásra
hatás. Ez kiküszöbölhetı, ha négy utasításon belül nincs két vezérlésátadó utasítás.
Question 52
Question
Pipeline alkalmazásakor, ha az egymás után következı fokozatok (elemi feldolgozó egységek)
száma n, a teljesítmény maximum n-szeresére nıhet.
Question 53
Question
Pipe-line alkalmazásakor, ha az egymás után következı fokozatok (elemi feldolgozó egységek)
száma 2n, a teljesítmény és az utasításáteresztı képesség maximum 4n-szeresére nıhet.
Question 54
Question
Pipe-line alkalmazásakor az egymás után következı fokozatok (elemi mőveletvégzık) között
négy átmeneti tárolót kell alkalmazni.
Question 55
Question
ASAP ütemezéső Pipe-line alkalmazásakor a mőveletvégzık közé, a változó mérető
utasítások miatti változó mőködési idı különbség miatt, változó mérető puffer tárolót lehet
alkalmazni.
Question 56
Question
Pipe-line esetén a procedúrális egymásra hatás kiküszöbölhetı, ha a további mőveletek
feldolgozását felfüggesztik a feltételes vezérlés átadás feltételének kidolgozásáig.
Question 57
Question
Pipe-line alkalmazásakor az egymás után következı fokozatok (elemi feldolgozó egységek)
között mindig átmeneti tárolókat kell alkalmazni.
Question 58
Question
Pipe-line alkalmazásakor, ha az egymás után következı fokozatok (elemi feldolgozó
egységek) száma n a teljesítmény minden esetben n- szeresére nı.
Question 59
Question
A stack frame (verem keret) alkalmazásakor a keretet az algoritmus kódja és a hozzá
tartozó adatok elválasztására használják.
Question 60
Question
Pipe-line esetén a feldolgozási egymásra hatás kiküszöbölhetı, ha megtöbbszörözik a
szükséges elemi feldolgozóegységek számát.
Question 61
Question
A RISC elvő processzoroknál a gyorsabb mőködés elérésére decimális aritmetikát
alkalmaznak.
Question 62
Question
A RISC processzoroknál az aritmetikai utasítások operandusai vagy regiszterben, vagy a
memóriában találhatók.
Question 63
Question
A RISC processzoroknál egy ciklus alatt végrehajtható utasításokat használnak, mert ez
elısegíti a pipe-line szervezést.
Question 64
Question
A CISC elvő processzoroknál csak LOAD és STORE típusú adatmozgató utasításokat
valósítanak meg, mert ezek egyszerő címképzésőek és gyorsak.
Question 65
Question
RISC elvő processzoroknál a gyors mőködés és az egyszerő címzés miatt csak LOAD és
STORE típusú memória-referens utasításokat valósítanak meg.
Question 66
Question
A RISC elvő processzoroknál a gyorsabb mőködés elérésére huzalozott vezérlı egységet
alkalmaznak.
Question 67
Question
A RISC elvő processzoroknál az összetett utasítások megvalósítására gyakran
mikroprogramozott vezérlıegységet alkalmaznak.
Question 68
Question
A CISC elvő számítógépekben az utasítások nem azonos méretőek és rendszerint több eltérı
számú óraciklus alatt hajthatók végre.
Question 69
Question
RISC elvő processzoroknál a többkomponenső összetett címzés (pl.: indirekt bázisregiszteres,
eltolással és indexelt,) elınyösen alkalmazható összetett adatszerkezetek kezelésénél.
Question 70
Question
A CISC elvő processzoroknál az összetett utasítások megvalósítására gyakran
mikroprogramozott vezérlıegységet alkalmaznak.
Question 71
Question
A CISC elvő CPU legalább háromcímes utasításkészletet alkalmaz.
Question 72
Question
RISC elvő CPU operandusok címzéséhez kevés egyszerő címzési módot, és a memóriában
található operandusokhoz csak LOAD(olvasás) és STORE(írás) típusú mőveletet alkalmaz.
Question 73
Question
A RISC elvő processzoroknál a gyorsabb mőködés elérésére mikroprogramozott vezérlı
egységet alkalmaznak.
Question 74
Question
A CISC elvő processzoroknál csak LOAD és STORE típusú adatmozgató utasításokat
valósítanak meg az operandusok elérésére.
Question 75
Question
A RISC elvő processzoroknál csak LOAD és STORE típusú adatmozgató utasításokat
valósítanak meg.
Question 76
Question
A RISC elvő processzoroknál a gyorsabb mőködés elérésére mindig mikroprogramozott
vezérlı egységet alkalmaznak.
Question 77
Question
A RISC elvő processzoroknál egyetlen ciklus alatt végrehajtható, egyforma hosszúságú
utasítások kialakításával elınyösen alkalmazható a PIPE-LINE elv a gyorsításra.
Question 78
Question
Nullacímes utasításkészletnél nincs szükség verem alkalmazására, mert a programszámláló
egyértelmően kijelöli az eredmény helyét.
Question 79
Question
Egycímes utasításkészletnél az utasítás címrésze a következı utasítás helyét adja meg.
Question 80
Question
Egycímes utasításkészletnél az egyik operandus mindig a veremmemóriában található.
Question 81
Question
Az egycímes utasításkészlet csak egy operandust használhat.
Question 82
Question
Egycímes utasításkészletnél a cím az egyik operandus helyét adja meg.
Question 83
Question
Egycímes utasításkészletnél nincs szükség vezérlésátadó utasításra (pl.:feltétel nélküli
ugró utasításra).
Question 84
Question
Egycímes utasításkészletnél az utasítás címrésze a következı utasítást tartalmazó
memória helyét adja meg.
Question 85
Question
Kétcímes utasításkészletnél nincs szükség vezérlésátadó utasításra (pl.: feltétel nélküli ugró
utasításra).
Question 86
Question
Kétcímes utasításkészletnél nincs szükség feltétel nélküli ugró utasításra, illetve
vezérlésátadó utasításra.
Question 87
Question
Kétcímes utasításkészletnél a két cím a két operandus helyét adja meg.
Question 88
Question
Kétcímes utasításkészlet esetén az eredmény mindig az akkumulátorban keletkezik.
Question 89
Question
Kétcímes utasításkészlet esetén mindig kell vezérlésátadó (ugró) utasítás.
Question 90
Question
A kétcímes utasításkészletnél az egyik cím az operandusok címe a másik az eredmény címe.
Question 91
Question
Kétcímes utasításkészlet esetén az egyik cím az eredmény helyét, míg a másik cím a
következı utasítás helyét jelöli ki.
Question 92
Question
A háromcímes utasításkészlet egyik címe az eredmény helyét jelöli ki.
Question 93
Question
A háromcímes utasításkészlet egyik címe a következı utasítást jelöli ki.
Question 94
Question
Négycímes utasításkészletnél nincs szükség vezérlésátadó utasításra (pl.: feltétel nélküli ugró
utasításra).
Question 95
Question
Négycímes utasításkészlet esetén mindig szükség van akkumulátor regiszterre.
Question 96
Question
A tárkezelı egység (memory management unit, MMU) laphibát (page fault) jelez, ha egy
felhasználói módú program az operációs rendszer adataihoz próbál hozzáférni.